Adó- és illetékügyi szemle, 1918 (7. évfolyam 1-10. szám)

1918 / 1. szám - A vagyon mint adóztatási alap Ausztriában [1. r.]

V&gtt: A vagyon, mint adóztatási alap Ausztriában. ból is valamely nemzetgazdaság vagyoni javainak üsszeségét és a birtokeiosztást nemcsak általánosságban, hanem folytatólagosan is nyilvántartani, mégis csak kerülőúton, becslések és számítások útján lehet nemzetgazdaságunk vagyoni alapjáról némi képet nyernünk. Ebből a szempontból meg kell először különböztetnünk <ia nemzeti vagyont* általában «a# adóköteles vagy adóztatható vagyontóh, amelynek egy bizonyos vagyonadó szempontjából fontossága van. A «nemzeti vagyon» szabáty szerint eg37értelmű a «reálvagyonnab), amely jelenti valamely nemzetgazdaságban egy bizonyos időpontban meglévő ingatlan és ingó dolgok összeségót, a pénzértékű jogok, követelések, pénzjegyek, értékpapírok stb. kizárásával, tekintet nélkül arra, vájjon ezek a javak fizikai vagy jogi személyek birtokában vannak-e. Ezen nemzeti vagyon meghatározására közvetlen és közvetett számadási módokat lehet alkalmazni. A legtermészetesebb és legközelebb fekvő számítási módja a nemzeti vagyonnak az. amely az úgynevezett objektív rendszer szerint megy végbe és számbaveszi az összes vagyonállagokat, tekintet nélkül szubjektív hovátartozandóságukra és elosztásukra egy meghatározott gazdasági terület határain belül. A nemzeti vagyon a reálvagyonnak ezen értelmében természetesen nem azonos az egyes fizikai és jogi vagj^onszemélyisógek összvagyonával, mert ez utóbbi magában foglalja a pénz- és hitelforgalomnak számos kölcsönös követelési jogát is. A «szubjektiv» úton n}^ert vagyonszámot tehát különböző korrektúrák és kiválasztások segítségével lehetne csak az effektív nemzeti vagyon számjegyeire átszámítani. A nemzeti vagyontól vagy reál vagy óntól eltérően «adóköteles vagy adóztatható vagyon» alatt mindig azon vagyoni javak öszszeségót kell érteni, amelyek egy meglevő, vagy tervezett adótörvény értelmében adókötelesek. Míg az előbbi tisztán gazdasági fogalom, addig az utóbbi egyidejűleg jogi fogalom, amely adójogilag körül van határolva és amelynek tartalma a vonatkozó adótörvény kialakulása szerint adódik. Ezen indokokból ez az utóbbi fogalom a pénzértékű követelési jogok, értékpapírok és hasonlók bevonása folytán egyfelől messze túlhaladja a reális nemzeti vagyont, más tekintetben azonban emögött marad, pl. a fizikai személyek adókötelezettségének korlátozása által, nyilvánjogi közületeknek a vagyonbirtokból való kiválasztása által, a kis vagyonoknak adómentessége által. Egyetlen országnak adótechnikája sem képes a meglevő vagyoni állagokat teljesen és hiány nélkül utolérni, sőt a kivetési törvényes eszközök szigorához és más adónemek által történendő különböző fokú előkészítéshez, végül a polgárságnak az adókivetésnél való közreműködéséhez képest a tényleges vagyoni állag mindig 6