Adó- és illetékügyi szemle, 1918 (7. évfolyam 1-10. szám)

1918 / 1. szám - Az egyszeri nagy vagyonadó

Teleszky: Az egyszeri nagy vagyonadó. hozandó be, akkor igenis, nézetem szerint a magyar nagybirtokosságnak követelnie kell, hogy ő azt a nagy vagyonadót úgy róhassa le, hogy azáltal az ő gazdasági jövője veszélyeztetve ne legyen, hogy rá nézve a jövőben a jobb gazdálkodás ne tétessék lehetetlenné, hanem ellenkezőleg szoríttassák arra, hogy jobban gazdálkodjék. Es ez az a mód, amelyet kijelölni bátorkodtam. De menjünk át a kérdés másik oldalára, azoknak a szempontjaira, akik joggal várnak ezután a háború után földet. Hogyan tudjuk ezt a kérdést máskép igazságosan, jól és jogos igények kielégítésével megoldani, mint úgy, hogy majdnem minden községben, de különösen minden olyan községben, ahol ma túlsók a nagybirtok, ahol ma nincs is kisbirtok, automatice, még pedig olyan mértékben amilyen mértékben ma a nagybirtok túlteng, álljon az államnak rendelkezésére föld, amely földdel azt a faiusi embert saját határában, a maga által megszokott gazdasági viszonyok között tudja földdel ellátni. Ez az egyetlen mód arra, hogy kielégítsük ezeket az igényeket, amelyek felvetődtek, és melyek ha nem teljesíttetnek, nagyon megbosszulhatják magukat és amelyek teljesítésének más módja nincs, mint amelyre utaltam. E kérdés taglalásánál figyelemmel kell lenni a magyar kisgazdáknak ama konzervatív felfogására, hogy ő a saját köréből legalább is messze kimenni nem akar. De tovább megyek: minden tapasztalatunk azt mutatja, hogy ha idegen légkörben, általuk nem ismert gazdasági viszonyok közé átültetjük azokat az embereket, azok nem boldogulnak. Azt kell tehát keresnünk, hogy igenis lehetőleg sok helyen, lehetőleg mindenütt és különösen ott, ahol a földéhség nagy. mert a nagy birtokok túltengenék, álljon rendelkezésünkre megfelelő föld a kisgazdák földhöz juttatása céljából. Sőt ez az egyetlen módja Amerikába vándorolt véreink visszatelepítésének. Ha az az amerikai ember tudja, hogy az ő községében a magyar államnak ennyi meg ennyi hold áll rendelkezésére és ő azt megkaphatja, mert az ily rendelkezésre álló földeket elsősorban a harctéren arra kiváló érdemeket szerzett és gazdaságilag arra megérett harcosoknak, másodsorban az Amerikából visszavándoi lóknak rezerválnék —ha ezt tudja az a magyar ember, aki Amerikában van, ha tudja, hogy a saját községében, vágj- legalább a szomszéd községben talál földet, vissza fog jönni; másképen visszajönni nem fog. Próbáltuk már sokszor, próbálta a magyar gazdaszövetség, a Magyar Földhitelintézetek Országos Szövetsége, szóba sem áll az az amerikai ember; a saját községében az utolsó kis kapálni való földet megveszi akármily áron, más községbe nem megy, inkább künn marad. 3 2*