Adó- és illetékügyi szemle, 1918 (7. évfolyam 1-10. szám)

1918 / 1. szám - Az egyszeri nagy vagyonadó

y Az egyszeri nagy vagyonadó. Teleszky János dr- volt ra. kir. pénzügyminiszternek a képviselőházban az indemnitási vita során 1917. évi október 23-án elmondó!t beszédéből. A háború után olyan gondolatokkal, olyan gazdasági kategóriákkal kell megbarátkoznunk, amelyeket a háború előtt mindannyian bizonyos idegenkedéssel fogadtunk volna. Ilyen katogóriának tartanám én a földbirtoknak a telepítés és parcellázás céljaira való kisajátítását is, ha ez szükséges volna és ha más mód nem állana rendelkezésre. Ezt azonban akkor is csau mint ultima rációt tartanám megengedhetőnek. A háború hatása alatt a régi sablonokból ugyan ki kell emelkedni, a tulajdon szentsége mégis olyan sablon, amelyhez a háború után is nagyon szívesen és nagy előszeretettel ragaszkodom. 8 ezért az egészségesebb birtokmegoszlás kérdését, a ma földre jogosan igényt tartó falusi embereknek földdel való ellátását, leghelyesebben a háborúval kapcsolatosan behozandó nagy vagyonadóval lehet megoldani, amelyet a nagybirtokosoktól természetben kell bekivánni egy bizonyos határon belül. Itt vannak természetesen olyan részletek, amelyekbe most belebocsátkozni nem akarok és ennélfogva számokat csak példaképen említek. Például a 2C00 holdon felüli mezőgazdasági birtokokra nézve kötelezővé kellene tenni, hogy a vagyoni adó lerovása a birtok megfelelő kvótájának az átengedésével történjék, az 500 holdon felüli birtokokra nézve pedig fakultatívvá kellene tenni, a meg^ felelő kvótának nem pénzben, hanem földben való lerovását. A háborúokozta nagy állami kiadások és nagy állami szükségletek, meggyőződésem szerint — és ebben nem egyedül állok, hanem hovatovább mindenki, aki ezekkel a kérdésekkel foglalkozik, ezen a nézeten van — csak egyszer- és mindenkori vagyoni adónak behozatala állal fedezhetők. Ez olyan dolog, amelyiyel mindenkinek számolni kell. Már most, ha tekintetbe veszszük a magyar nagybirtok helyzetét, amelyre nézve már előbb voltam bátor megjegyezni, hogy úgyis az a baja, hogy aránylag több földdel rendelkezik, mint ingó tőkével, ennek a magyar nagybirtoknak a helyzetét mi még jobban megrontanék, még nehezebbé tennők azáltal, ha ingótőkéjének jelentékeny részét elven1 1