Adó- és illetékügyi szemle, 1917 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1917 / 8-9. szám - Örökösödési adó és örökjogi reform

IRODALOM A földbirtok meg- az ipar és kereskedelem a jövedelmi adóban. Ezen a címen Dr. Exner Kornél, közigazgatási bíró, egyetemi nyilvános rendkívüli tanár, folyóiratunk nagyrabecsiilt munkatársa nagyérdekű tanulmányt írt, amely mint különlenyomat az «Adó» 1917. évi 9—10 számából önálló füzetben e napokban megjelent. A tanulmány foglalkozik azzal a vitával,, amely Hegedűs Lorántnak, a pénzügyi bizottság akkori előadójának, 1916. aug. 9-én közölt jövedelemadó-statisztikája körül keletkezett. Hegedűs statisztikája szerint a (hadi) jövedelemadó első kivetése azt mutatja, hogy a magyar államban, kereken 14,000 olyan polgárt találtak, aki vagy vallott, vagy pedig bebizonyosodott róla, hogy 20,000 K-nál nagyobb a jövedelme. Ezt a 14,000 polgárt összesen 827.716,000 K jövedelem után adóztatták meg, amelyből leütve a terheket 636 millió korona adóalap maradt. Ebből a földbirtokra 227 millió, az ipar és kereskedelemre pedig 240 millió esett. Ez a statisztika a képviselőházban nagy hatást keltett és több szónokot, közöttük különösen gróf Eszterházy Móricot két ízben is, arra késztetette, hogy vele igen behatóan, sőt gyakran majdnem szenvedélyesen is foglalkozzanak. Teleszky János, akkori pénzügyminiszter, 1916. augusztus 22-i.ki beszédében a vitának élét akarván annak venni, azt jelentette ki, hogy az iparból és kereskedelemből eredő jövedelemcsoportban az összes földhaszonbérletből eredő jövedelmek is benne vannak. Ezzel szemben Exner Kornél az ő megszokott alaposságával és egyben igen szellemesen is azt bizonyítja tanulmányában, hogy a volt pénzügyminiszter kijelentése téves, mert a földbérlöknek a földbirtokból eredő jövedelme szintén benne van a földjövedelem címén megadóztatott 227 millió koronában, de nincs benne az ipar és kereskedelemre eső 240 millió koronában. Hegedűs Lóránt tehát a képviselőházban helyes adóstatisztikai kimutatást közölt és Exner szerint igaza volt Teleszkynek abban, hogy a zavart az okozta, «hogy a földbérlő keresete — hozadéki adórendszerünkben — kereseti adó alá esik. De a zavar éppen az ellenkező irányban merült fel. Azok részéről t. i., akik azt hitték, hogy a jövedelmi adótörvény teljesen a kereseti adótörvény beosztását követi s minthogy a földbérló haszna kereseti adó alá esik, ezt a hasznot, mely az egyénnél jövedelemmé verődik le, a jövedelmi adótörvény is, az ipar és kereskedelem jövedelmi forrásának csoportjába osztályozza, holott éppen expressis verbis kiveszi onnan és kifejezetten a földbirtokból származó jövedelmi forráshoz utalja.