Adó- és illetékügyi szemle, 1917 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1917 / 1. szám - A vasúti hadi adóról és a szállítási okiratok bélyegilletékének felemeléséről szóló törvényjavaslat

A vasúti hadi adóról és a szállítási okiratok bélyegilletékének felemeléséről stb. kezelésben levő helyi érdekű vasutaknak, amelyeknek az alapszabályok értelmében felosztásra kerülő bevételei azokban az években, amelyekben a vasúti hadi adó beszedetik, nem voltak elegendőek arra, hogy elsőbbségi részvényeik után 4l/2°/o osztalékot fizethessenek, a vasúti hadi adó legfeljebb fele részének beszolgáltatása elengedhető, de csak oly mértékben, amily mértékben a díjemelésre a jelenleg fennálló engedélyokiratok és az azokat kiegészítő okmányok még módot nyújtanak, és csak annyiban, hogy az illető évben elsőbbségi részvényeik után 4Va% osztalékot fizethessenek. A katonai díjszabások után beszedett vasúti hadi adó legfeljebb fele részének beszolgáltatása az a), b) és c) alatt említett esetekben szintén elengedhető. Ezen kivételek statuálásánál nemcsak azt lehet hibáztatni, hogy a kedvezmények nem a törvényen nyugvó jogosítványok, hanem a felettük való döntés a kormányhatalom kezébe van letéve, hanem azt is, hogy a kedvezményezett magánvasútak nincsenek kötelezve arra, hogy többletbevételüket tényleg a forgalmi berendezésük javítására és nem pl. osztalékaik felemelésére fordítsák. A vasúti vállalatok vasúti hadi adóját a pénzügyigazgatóság (adófelügyelő) veti ki. A kivetett adó jogossága és helyessége körül keletkező vitás kérdésekben, amennyiben azok nincsenek a jelen törvény által a pénzügyminiszter, illetőleg kereskedelemügyi miniszter hatáskörébe utalva, felebbezésnek van helye a közigazgatási bizottság adóügyi bizottságához, ez utóbbinak határozata ellen pedig panasznak a m. kir. közigazgatási bírósághoz. A pénzügyminiszter felhatalmaztatik, hogy a Budapest székesfőváros területéről kiinduló, villamos üzemre berendezett és közúti vasútszerű forgalmat közvetítő helyi érdekű vasúti vállalatok vasúti hadi adóját azoknak kérelmére és a velük történt megegyezés alapján a jelen törvény 4. §-ában foglalt rendelkezésre való tekintettel átalányösszegben végérvényesen megállapíthassa. A vasúti hadiadó után semmiféle más állami vagy helyhatósági adó, illetőleg pótadó ki nem vethető. A vasúti hadi adó beszedésééit és beszolgáltatásáért a vasúti vállalatok tulajdonosai, valamint ezek igazgatói és kirendelt képviselői egyetemlegesen felelősek. A törvényjavaslat II. fejezete a szállítási okiratok illetékeiről intézkedik. Eszerint a vasúti forgalomban minden olyan küldemény felől kiállított fuvarlevéltől, amely küldeményre egy egész vasúti kocsi vétetik igénybe, vagy amely küldeménynek súlya 5000 kg-nál nem kisebb, 1 K 20 f bélyegilletéket kell leróni. Ügyancsak 1 K 20 f bélyegilletéket kell leróni minden egyes fuvarlevéltől a folyamhajózási forgalomban is, ha a küldeménynek súlya 10.000 kg-nál nem kevesebb. Minden egyéb fuvarlevéltől 30 fillér illeték rovandó le. Ezen rendelkezések szerint kell az illetéket leróni a fuvarlevél helyett a küldemények kíséretére rendelt minden más iratra (pl. szállítóvevényre) is. A fuvarlevélnek vagy kisérő iratnak az árúk felsorolására szolgáló minden betétalapjától ugyanolyan illeték fizetendő, mint magától a fuvarlevéltől. A fuvarlevélnek másod- és többi példánya és minden másolata illetékmentes. A vasúti fuvarlevelektől a fentiek szerint járó bélyegilletéket 5<i