Adó- és illetékügyi szemle, 1917 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1917 / 1. szám - Az új jövedéki bűnvádi eljárás

Lengyel: Az új jövedéki bűnvádi eljárás. sokra nézve megszüntette a kir. törvényszéknek íelebbviteli joghatóságát és kimondotta, hogy a kir. adófelügyelő határozata a közigazgatási bizottsághoz, a kir. pénzügyigazgatóságé pedig a pénzügyminiszterhez felebbezhető (78. §.)• Ezt a bifurkációt megtaláljuk a közadók kezeléséről szóló 1883:XLIV. törvénycikkben is, amely az 1876: XV. törvénycikk helyébe lépett. Magát a jövedéki bűnvádi eljárást a törvényhozás ekkor sem szabályozta, hanem felhatalmazást adott az igazságügyminiszternek arra, hogy a jövedéki büntető eljárást a gyakorlatban lévő szabályok alapján, a pénzügyi közigazgatás és az igazságszolgáltatás körülményeihez alkalmazva, a pénzügyminiszterrel egyetértőleg «ideiglenesen» rendeleti úton szabályozhassa. Sem ily rendelet nem adatott ki, sem a bűnvádi perrendtartásról szóló 1896 : XXXIII. tör vény cikk (Bp.) nem tartalmazza a jövedéki bűnvádi eljárás szabályait. Az utóbbi körülmény oka — a törvényjavaslatnak miniszteri indokolása szerint — az volt, hogy az eljárás e külön nemének befoglalása a kódex terjedelmét lényegesen növelte s a megoldandó előkérdések számát tetemesen szaporította volna, ami késleltette volna a bűnvádi eljárásnak már annyira kívánatos reformját. Arra is utal az indokolás, hogy a jövedéki kihágások eseteiben a bűnvádi eljárás megosztottan a pénzügyi hatóság és a bíróság hatáskörébe tartozik; működésük célszerűsége és eredménye tárgyában azonban sem a tapasztalat, sem a tudomány még nem jutott megbízható eredményre; ily körülmények között ép oly kevéssé látszott ajánlatosnak a vonatkozó kérdéseknek rögtönös megoldása, mint azoknak alapos megoldhatásáig a Bp. létrehozásának felfüggesztése. Azt is olvassuk az indokolásban, hogy a jövedéki bűnvádi eljárás szabályaira nézve az előmunkálatok folyamatban vannak; már több tervezet ki is volt dolgozva, ezekre azonban nem létesült még megegyezés a pénzügyi és az igazságügyminisztérium között. Végül jelzi az indokolás, hogy a mint a két minisztérium között befejezést nyernek a tárgyalások és a törvényjavaslat elkészül, alkotmányos tárgyalás végett az a törvényhozás elé lesz terjesztve. 3. Ujabb tizenhárom évig semmi sem történt ezután a jövedéki bűnvádi eljárás reformjára vonatkozólag. A Wekerle Sándor-féle adóreform alkalmával a közadók kezeléséről szóló 1909: XI törvénycikkbe vétettek fel egyes eljárási rendelkezések «az adótörvények és szabályok elleni kihágásoknak bírói úton leendő büntetéséről)) (IX. fejezet, 93—101. §-ok). Maga a jövedéki bűnvádi eljárási jog organikus újjáalkotásának problémája azonban csak egy újabb felhatalmazás erejéig vált aktuálissá. Az 50