Adó- és illetékügyi szemle, 1917 (6. évfolyam, 1-10. szám)
1917 / 1. szám - Az ingatlanok értékelésére vonatkozó új szabályok
Illetékügy. — Joggyakorlat. ugyanis a fellebbezési illetéket nem az ítéleti illetékkel egyenlő összegben állapítja ineg, hanem minden értékre nézve külön fokozatot állít fel, amely fokozat egyes tételei egyenlőek az ítéleti illetékkel, más más tételei pedig vagy magasabbak, vagy alacsonyabbak annál. Azon a címen tehát, hogy a fellebbezési illeték azonos az ítéleti illetékkel, már ez okból sem lehet a visszatérítéshez igényt támasztani. De nem lehet a kérelmet különösen azért teljesíteni, mert a fellebbezések illetékére nézve egyedül a 22. §. rendelkezései az irányadók, ez a szakasz pedig a fellebbezések között abban a tekintetben, hogy milyen perben adták be azokat, megkülönböztetést nem tesz, sót az által, hogy a Pp. 481. §-ára hivatkozik, kifejezést ad annak a célzatának, hogy minden fellebbezést általában az ott megszabott illeték alá kíván vonni. Kivételt az általános szabály alól csak a 23. §. tesz az id. törvény 11. §-ában felsorolt ítéletek ellen irányuló fellebbezésekre, az igényper azonban ebben a szakaszban felemlítve nem lévén, a fellebbezésre ennek a szakasznak rendelkezéseit sem lehet alkalmazni. 13. A tőzsde bíró sági eljárásban hozott határozatok ellen a kir. ítélőtáblához intézhető felfolyamodásokra nem az 1914: XLIII. t.-c 23. § ában, hanem annak 73. §-ában megszabott illetéket kell leróni. (A m. kir. közigazgatási bíróság 26.04811915. P. sz. ítélete.) A magyar királyi közigazgatási bíróság a panasznak helyet adva,a megtámadott illeték törlését elrendeli. Indokok : A panaszolt illetéket azért követelik a pauaszostól, mert a temesvári Lloyd-társulat választott bíróságának az illetékesség kérdésében hozott végzése ellen az 1881. évi LIX. törvénycikk 94. §-a alapján a temesvári királyi ítélő táblához intézett felfolyamodás első példányára csak az 1914. évi XLIII. törvénycikk 73. §-ában, s nem annak 29. §-ában megszabott illetéket rótta le. Az 1914. évi XLIII. t.-c. a tőzsdebírósági eljárásról a IX. fejezetben rendelkezik. A 73. §. szerint minden beadvány után ivenként 50 f, illetve 1 K 50 f illeték rovandó le. A felfolyamodás kétségkívül beadvány s a felfolyamodási illeték is a törvény rendszerében nem határozati, hanem beadványi illeték. Az is kétségtelen, hogy a felfolyamodást a választott bíróságnál kell benyújtani. Tekintettel tehát arra, hogy a törvény a felfolyamodásokra, vagy a jogorvoslati beadványokra egyáltalában ezekben a tőzsdebírósági eljárásokban kivételt nem tesz, ezekről egyáltalán meg sem emlékezik, tekintettel továbbá arra, hogy a 29. §. annak bevezető szavai szerint csak polgári bíróságok előtti eljárásokban hozott első bírósági végzések elleni felfolyamodások illetékét állapítja meg, tehát ez a szakasz a választott bíróságok által hozott végzések ellen beadott felfolyamodásokra nem vonatkozhatik, a bíróság arra a meggyőződésre jutott, hogy a tőzsde választott bíróságának határozatai ellen igénybevehető jogorvoslati beadványok is a 73. §-ban megszabott illeték alá esnek. A panaszos pedig ezt az illetéket szabályszerűen lerótta, s így a felemelt illetéket tévesen szabták ki terhére. 45