Adó- és illetékügyi szemle, 1917 (6. évfolyam, 1-10. szám)
1917 / 2. szám - A hadinyereségadó alapja a vállalatoknál
Mátyás: A hadinijerescgadó alapja a vállalatoknál. rulatot a hadi üzleti évek nyereségéhez mint ki nem mutatott tartalékot hozzá kellene adni. Csak a normális viszonyoknak megfelelő értéknél alacsonyabb értékelés esetén kell ki nem mutatott nyereséget megállapítani. A ki nem mutatott nyereség nagyságát pedig ebben az esetben nem a különbözet szabja meg, amely fennáll a vagyonalkatrészek mérlegbe állított értéke és a háború okozta rendkívüli áremelkedés folytán előállott értéke között, hanem az, amely a mérlegszerinti érték és esetleg a normális viszonyoknak megfelelő érték között mutatkozik. A háborús rendkívüli áremelkedéssel szemben az alacsonyabb értékelésnek igen reális alapja van, nevezetesen az az óvatos előrelátás, amely a vállalatokat a háború utáni áralakulással szemben védekezésre kényszeríti. Különösen helyén való ez a nyersanyagoknál, félgyártmányoknál, gyártási segédanyagoknál és készáruknál, amelyeknek jelenlegi magas árai a háború után minden valószínűség szerint hanyatlani fognak. Igen kétes értékű «vagyonszaporulat» volna az, amely pillanatnyilag ez áruk mérleg szerinti értéke és háborús értéke között mutatkozik. Más dolog az, ha a vállalat a leltári vagyonát, vagy ennek egy részét a háborús rendkívüli magas árakon értékesiti. Ebben az esetben az eladási árnak egy része valóságos nyereség, legalább is arra az évre, amelyben az értékesítés történt, amely természetesen adóköteles nyereségnek tekintendő. Addig azonban, amíg a vállalat nem érté* kesíti azokat, a mérlegben feltüntetett és a tényleges piaci érték közötti különbözet, csak könyvszerinti és nem tényleges nyereség, amely adó alá nem vonható. b) Hozzáadandók végül úgy a háború előtti mint a hadi üzleti évek mérlegszerinti üzleti eredményeihez, még pedig úgy az összes nyilvános számadásra kötelezett vállalatok adója, mint a kizárólag a bányaadó alá eső vállalatoknál, azok a nyereségek, amelyek a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyletek adója (illetőleg a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok kereseti adója) vagy a bányaadó alól külön törvény által, pl. a hazai ipar fejlesztéséről szóló 1907. évi III. törvénycikk vagy az ezt megelőző hasonló tárgyú törvények alapján mentes üzemből származnak, még pedig abban az összegben, amint azok a kivetés során jogerősen vagy jogerős kivetés hiányában az elsőfokú megállapítás során az összjövedelemből levonattak, illetőleg a vállalatnak egyidejűleg kiszámítandó 1917. évi kereseti adója vagy bányaadója alapjából levonatnak. 4. A csupán bányaadó alá eső vállalatok úgy a háború előtti mint a hadi üzleti évek adóköteles nyereségéhez csupán a fenti 2. és 3. pontban említett összegeket tartoznak hozzáadni. A fentebb ismertetett módon megállapítandó évi adóköteles 72