Adó- és illetékügyi szemle, 1916 (5. évfolyam 1-10. szám)

1916 / 4-5. szám - Német birodalmi adópolitika a háború előtt

Szende: Német birodalmi adópolitika a háború előtt. Törökország, Németország keleti terveinek letéteményese, elvesztette európai területének túlnyomó részét. A háború eredménye növelte az entente politikai és katonai befolyását, s a birodalmi kormány ennek ellensúlyozására Németország szárazföldi és tengeri haderejének olyan mérvű emelését határozta el, mely minden külpolitikai meglepetéssel szemben biztosítsa. A választások eredménye utat és irányt jelöl ki arra nézve, miképen lehet a legnagyobb pénzügyi erőfeszítést magkívánó tervet is könnyű szerrel ós népszerű alakban keresztülvinni. A német kormány reá is lépett erre az útra. Példátlanul álló magas összeget, egy milliárd M-t kért a törvényhozástól a hadsereg és a flotta egyszeri kiadására és egyidejűleg kijeletette, hogy ezt az óriási összeget birodalmi egyenes adóval, a vagyonos osztályok egyszeri megadóztatásával akarja előteremteni. A konzervativ klerikális uralom alatt ily nagyszabású fegyverkezés alig lett volna keresztül vihető, mert ezek a pártok ily magas egyenes adót nem vállaltak volna magukra, ha pedig fogyasztási ós egyéb közvetett adókból akarta volna a kormány ezt a nagy összeget előteremteni, ez a lakosság elkeseredését a forrpontra hevítette volna, ami a katonai javaslatok népszerűségét teljesen aláásta volna. így azonban a javaslatok sima elfogadása biztosítva volt. A konzervativ párt, mely mindig a véderő szaporítása mellett tört lándzsát, akármennyire dühöngött is, a véderő javaslat ellen nem szavazhatott. A centrum nem akarta a dolgát semmilyen irányban elrontani. A nemzeti liberálisok és haladópártiak a katonai költségek ily módon való fedezését örömmel üdvözölték. A szociáldemokrata párt ellene szavazott ugyan a katonai javaslatoknak, de agitációt nem fejtett ki, sőt inkább politikájának és törekvéseinek diadalát látta abban a tényben, hogy a katonai költségeket kizárólag a vagyonos osztályok viselik. A militarizmus ilyképen a demokratikus adópolitikát használta fel céljainak minél teljesebb elérésére. A német Wehrbeitrag nemcsak azért korszakos jelentőségű, mert katonai célokra egy csapásra óriási összeget tudott előteremteni, nemcsak azért, mert a birodalomnak egyenes adóztatási hatáskörét erősen kiterjesztette, de főleg azért, mert példát mutatott arra, milyen eszközökkel kell élni a mai társadalom vezető tényezőinek, hogy a demokratikus erőket céljaik szolgálatába hajthassák. A Wehrbeitrag megszavazása az entente államaiban mély benyomást keltett és azokat hasonló pénzügyi és katonai erőfeszítésekre sarkalta. A fegyverkezés elérte a telítettségi pontot és az explózió már nem késhetett sokáig. Az 1913 jul. 3-iki törvénybe foglalt Wehrbeitrag rendkívüli egyszeri vagyoni és jövedelmi adó. A kivetés alapjául az adóköteles személynek úgy vagyona, mint jövedelme szolgál. Adómentesek a 177