Adó- és illetékügyi szemle, 1916 (5. évfolyam 1-10. szám)

1916 / 7. szám - A képviselőház módosításai az adójavaslatokon

Mátyás: A képviselőház módosításai az adójavaslatokon. E Szemle legutolsó számában közölt ismertetésünkben is kiemeltük, hogy a javaslat a háborús üzleti viszonyokra való tekintettel az értékcsökkenés pótlására és a háborús veszteségek fedezésére nagyobb mérvű tartalékolást és leírást, enged meg, mint amekkorának normális viszonyok között helye lehetne; megengedi továbbá a leltári vagyon kiegészítéséhez szükséges összegnek adómentes tartalékolását is. E rendelkezésekkel kapcsolatban a javaslatba olyan új intézkedés vétetett fel, hogy legkésőbb 1919. évi március 31-éig elszámolás nyújtandó be az illetékes pénzügyigazgatósághoz (adófelügyelőhöz) az adómentesen leírt és tartalékolt összegek mikénti felhasználására nézve. Amennyiben a leírt vagy tartalékolt összegek részben vagy egészben nem fordíttattak arra a célra, amelyre leírhatók vagy tartalékolhatok voltak, utólagosan bevonandók a hadinyereségadó utolsó kivetési alapjába. Ha az elszámolás a pénzügyigazgatóság (adófelügyelő) idevonatkozó felszólításának kézhezvételétől számított 30 nap alatt be nem nyújtatik, a leírt vagy tartalékolt összegek egészben olyanoknak tekintendők, mintha nem fordíttattak volna arra a célra, amelyre leírhatók vag}^ tartalékolhatok voltak. Más szövegezést nyert a javaslót 18. §-a is. Ez tudvalevőleg a nyilvános számadásra kötelezett vállalatokra nézve azt a kötelezettséget állapítja meg, hogy azok az adatok, amelyek a hadi üzleti évek nyereségének és a háborút megelőző évek átlagos évi nyereségének megállapítására vagy egyáltalában a hadinyereségadó helyes kivetéséhez szükségesek, a vállalat igazgatóságának összes tagjai által alá irandó olyan vallomással bocsátandók az adókivető közegek rendelkezésére, amelyért az igazgatóság minden egyes tagja egyénileg is felelős A javaslat szerint ez a kötelezettség azonban csak akkor állt volna be, ha ezt a pénzügyminiszter általánosságban vag}^ esetről-esetre elrendelte volna. Most ez a feltétel elesik és a vállalatok eme kötelességét minden feltétel nélkül maga a törvény állapítja meg. A javaslatnak a könyvvizsgálatra vonatkozó rendelkezései olyan módosítást szenvedtek, hogy a természetes személyekre nézve a pénzügyigazgatóság (adófelügyelő) a könyvvizsgálatot nem a pénzügyminiszter felhatalmazása, hanem az adófelszólamlási bizottság határozata alapján rendelheti el. A nyilvános számadásra kötelezett vállalatokra nézve azonban változatlanul megmaradt az a rendelkezés, mely szerint a könyvvizsgálatot a pénzügyigazgatóság (adófelügyelő) a pénzügyminiszter felhatalmazása alapján rendelheti el. A könyvvizsgálatra vonatkozó szabályok annyiban kiegészítést is nyertek, hogy könyvvizsgálat esetén a fél a maga részéről saját költségén ellenőrző szakértőt alkalmazhat, kinek véleménye a fél által szintén az adó kivetésére hivatott bizottság elé terjeszthető. Végül változtatáson ment keresztül a javaslat 28. § a is, még pedig két irányban: egyrészt az úgynevezett családi részvénytársaságokra vonatkozó rendelkezéseiben, másrészt pedig az adó kivételes elengedésére és mérséklésére vonatkozó szabályaiban. Az előbbire vonatkozó új szöveg így hangzik; Az olyan részvénytársaságoknak, amelyeknek alapításuk óta, vagy legalább öt év óta, nincs hétnél több részvényesük, vagy azoknak a természetes szeméi vek331