Adó- és illetékügyi szemle, 1916 (5. évfolyam 1-10. szám)

1916 / 6. szám - Az adójavaslatok az országgyűlés s az érdekképviseletek előtt

Krónika. szeszadóra vonatkozó törvények némely rendelkezéseinek módosításáról és kiegészítéséről, végül a vámvonalon át behozott dohány és dohánygyártmányok után fizetendő engedélyilletékek megváltoztatásáról. Tartalmukat és méltatásukat jelen füzetünk megfelelő rovatai tartalmazzák. Az összes javaslatok, melyek az állami bevételek szaporítását célozzák főkép a hadi kölcsönök mintegy 360 milliónyi kamatterhének fedezése érdekében, érthetően nagy hatást és érdeklődést gyakoroltak az adózó nagyközönségre és a szakkörökre egyaránt. Legnagyobb visszhangot és mozgolódást idéztek elő a sajtóban és az érdekképviseletek körében. Az Orsz. Iparegyesület ós a Pénzintézetek Orsz. Egyesülése e tárgyban tartott beható tanácskozásainak anyagát máris a kormány elé terjesztette. Megvitatták a javaslatokat a kereskedői érdekképviseletek és a gazdák is. Az előbbiek a következő határozatot fogadták el: Az értekezlet helyesli a hadi nyereségadónak és a vagyoni adónak, mint az adóteher egyenletesebb megosztását elősegítő adónemeknek megalkotását. Helyesli továbbá azt a tervet, hoay a részvénytársulatok kereseti adójának kulcsa a saját tőke jövedelmezőségéhez arányosíttassék. Sajnálattal látja azonban az értekezlet, hogy a kereseti adó érvényének fentartásáról szóló törvényjavaslat intézkedései folytán, amelyek ezen adónak lényeges emelését célozzák, az a helyzet fog előállani, hogy az iparosokat és kereskedőket a hadi nyereségadón a jövedelmi és vagyoni adókon kívül még a felemelt kereseti adó is fogja sújtani, a maga lehetetlen 10°/0-os kulcsával, a hozzájáruló általános jövedelmi pótadóval és a súlyos községi pótadó adókkal. A most beterjesztett javaslatok intézkedéseiből, valamint a jövedelmi adóstatisztika adataiból nyilvánvaló, hogy a földbirtokos osztály megkímélésével a háború okozta egyenes adótehertöbblet túlnyomóan és aránytalanul a városi polgárság vállaira fog háríttatni. Ugyanakkor, amikor a kereseti adó mertéktelen felemelése fenyeget, változatlanul marad a kataszteri földadó, amelynél hasonlíthatatlanul nagyobbak az aránytalanságok és a tényleges jövedelemtől való eltérések, mint a harmadosztályú kereseti adónál. Azon adók közül, melyek ezután a kereskedőket és iparosokat sújtani fogják, a harmadosztályú kereseti adó, az általános jövedelmi pótadó és a vagyonadó Ausztriában vagy teljesen ismeretlenek, vagy pedig sokkal enyhébbek. Ennélfogva a magyar ipar és kereskedelem súlyosabb terhet fog viselni, mint az osztrák. Szükséges tehát, hogy a javaslatok olyképpen módosíttassanak, hogy az adóteher az osztráknál súlyosabb ne legyen. Szükséges továbbá, hogy az adótöbblet egyformán nehezedjék mindkét foglalkozási ágra s hogy a kereseti adó olyképpen merevíttessék meg, hogy a helyesbítés az adózó terhére ne legyen lehetséges. Az általános jövedelmi pótadó a városoknak engedendő át. A hadinyereségadó javaslatban különösen szigorú kényszerintézkedések foglaltatnak azok ellen, akik üzleti könyveket vezetnek, ellenben a többi foglalkozási ágakkal szemben a javaslat igen kíméletes. Az egyenlő adózás elvének megfelelően csak egyenlő eljárási szabályoknak lehet helye. A kereskedőkkel és iparosokkal szemben tehát az adatszók-áltatási kényszertekintetében kivételes rendszabályokat alkalmazni nem igazságos. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület a hadinyereségadó tárgyában intézett felterjesztést az itt következő tartalommal: Egyetértve a kivetés és behajtás eszméjével, elsősorban szüségesnek tartja, hogy a honvédelmi és hadügyminisztériumnk közölnék az illetékes pénzügyigazgatóságokkal mind322