Adó- és illetékügyi szemle, 1916 (5. évfolyam 1-10. szám)

1916 / 1. szám - Adópolitika a háború előtt Angliában

Szende: Adópolitika a háború előtt Angliában. haladó összeg után még 2-5°/o pótlék fizetendő. Ennek folytán az 5000 £-en felüli jövedelmeket már 8'3%-os adótétel terheli. Hogy itt mily óriási összegekről van szó, csak példaképen akarjuk megjegyezni, hogy a supertax fejében 1910-1911-ben 2,891.000 £ folyt be, 1911-12-re pedig 3,018.000 £ (72 millió korona) irányoztatott elő. Az adónak minden pennyvel való leszállítása csak a D. osztályban (kereskedők, iparosok, vállalkozók, stb.) 1,642.800 £-el csökkenti az adóbevételt. Az income tax eredménye 1908—12 között 33-7 millió £-YÓI 44-3 millió o^-re, tehát 31%-kal növekedett.1 Ugyanakkor felemelték az örökségi adónak tételeit s az emelkedés számos esetben 100%-ot tett ki. Az adóreform sarkpontja az ingatlanok értékemelkedésének (increament duty) megadóztatása. Az értékemelkedés akkor kerül megadóztatás alá, mikoraz ingatlan szerződés vagy örök södés útján tulajdonost cserél, vagy ha az ingatlan hosszabb időre dologi bérletbe (lease) adatik, és az adóalap, azon értékemelkedés, mely 1909 április 30. után, illetőleg az utolsó birtokváltozás óta beállott. Adókulcs az értékemelkedés 20%-a. Adó alá esnek azok az építési telkek, melyek beépítve, tehát gazdaságilag kihasználva nincsenek (undevelo ped land duty). A bérbeadott építési telkek visszaháramlása alkalmával (reversion duty) az értékemelkedés 10%-a fizetendő. Végül a bányajogosítványokért a földbirtokosnak fizetett bérek 5%-os adó alá esnek (mineral rights duty). Az új adók jelentőségére nézve csak azt akarjuk megemlíteni, hogy bár a becslés meglehetősen lassan halad előre, 1913 március 31-én az addig már megbecsült ingatlanok értéke 1*56 milliárd £-ot, tehát 37 milliárd K-t tett kia Lloyd George egyúttal napirendre hozta a földreformot is. Ebben a tekintetben számíthatott nemcsak a mezőgazdasági bérlők és munkások, hanem a városi lakosság támogatására is. Tudvalevő dolog, hogy Angliában a városi telkek igen jelentős része nagybirtokosok kezében van, akik a telkeiken épített házakat bérbeadják úgy, hogy gyakran egész városrészek lakói egy és ugyanazon földbirtokosnak adófizetői. Ez magyarázza meg, hogy el'entétben más államokkal, Angliában a földreform iránt a városi polgárság érdeklődését is meg lehetett nyerni. Hogy a nagybirtok mily óriási hasznot húz a városi telkek értékemelkedéséből, kitűnik abból, hogy csak Londonban a telkek értéke évenként 10 milliód-él, tehát 120millió koronával növekszik.3 Teljesen érthető tehát az a felháborodás, melylyel a nagybirtok Lloyd George javaslatait fogadta. 1 Statistieal Abstract. 1912., 9. és 35. 11. 3 Daily Mail Yearbook 1914., 263. 1. Irland nélkül. 8 Lloyd George: Bessere Zeiten 2. 1. S