Adó- és illetékügyi szemle, 1915 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1915 / 3. szám - A hadiadó gyakorlati ismertetése

Vihar: A hadiadó gyakorlati ismertetése. Adómentesek: a király összes jövedelme; az uralkodóház tagjait megillető járadékok; az állam, köz- és magánjövedelmei után; az idegen államok diplomáciai képviselői és consulai; a külön nemzetközi jogelvek vagy egyezményekben adómentesített személyek; a gyámpénztárak; azok, akiknek évi összes jövedelme a 20.000 koronát, meg nem haladja. Továbbá adómentesek a következő jövedelmek: a jelen utasítás szerint adóköteles egyén által kikötés nélkül önként adott rokoni támogatások; a fegyveres erő tényleges szolgálatában levők szolgálati illetményei; a véderőhöz tartozóknak mozgósítás esetén járó illetményei; a IV. osztályú kereseti adó alá eső adózóknak 20.000 koronát meg nem haladó járandóságai; az állami tisztviselők családi pótlékai; az országgyűlési képviselők tiszteletdíjai; azon egyházi jövedelmek, melyek a javadalmast illetik; végűi a kegyes célokra rendelt, valamint kulturális alapok jövedelmei. Az adómentes jövedelmeh az adóköteles által szintén bevallandók, az adónak az azokra eső része azonban nem íratik elő. Ha például valakinek összjövedelme 28.000 K, ebből azonban 10.000 K oly külföldi országokból származik, mellyel e tekintetben viszonosságban állunk, csak a 18.000 koronának megfelelő 570 K jövedelemadó iratik elő; viszont, ha valakinek adómentes és adóköteles belföldi jövedelme van, az utóbbira eső adó arányszámítás útján állapíttatik meg. Egy tisztviselőnek például szolgálati járandósága 10.000 K, egyéb jövedelme 18.000, összesen 28.000 K, az adótétel ezen jövedelemnél 970 K, a kiszámítás figyelemmel az adómentes 10.000 koronára, a következő képlettel történik X: 970 = 18.000:28.000 az eredmény 623 K 56 f. Az adóköteles jövedelem — melyhez hozzászámítandó az adózó közös háztartásában élő feleség és rokonok jövedelme is — a bármely forrásból eredő akár tényleg befolyt, akár csak őt megillető pénzbeli vagy természetbeni bevétel, amelyből levonni lehet az ezen bevétel elérhetése céljából eszközölt kiadásokat (üzleti-, regieköltség); a leltári vagyon karbantartására fordított kiadásokat; az esetleges veszteségeket; az adóssági kamatokat; a múlt évben fizetett adót és hadsegélyző adományokat; életbiztosítási díjat — 200, illetve 400 koronáig — és nyugdíjjárulékot (szolgálati díjat). Le nem vonhatók a nyersbevételből különösen: a levonható tételek között fel nem sorolt köztartozások; a rokoni támogatások; a törzsvagyon gyarapítására fordított összegek; a háztartás fejével együtt adózók munkájának bérértéke; az adóköteles által üzletébe fektetett — vagy a vele adózó családtagoktól kölcsönvett tőkéknek általa használt kamatai; végül a háztartási költségeek. Az adókivetés alapja rendszerint az 1914. évi jövedelem; az 79