Adó- és illetékügyi szemle, 1915 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1915 / 8. szám - A részvénykibocsátási illeték 2. [r.]

ILLETÉKÜGY A részvénykibocsátási illeték. Irta Vargha Imre dr., a közigazgatási bíróság elnöki íitkára. A részvénytársaság alakulásakor fizetendő illetékre nézve — az illeték összege szempontjából — az előbb elmondottak kevés befolyással vannak. Akármi legyen is az illeték tárgya, az illeték összegét a kibocsátandó részvények kifejezett értékösszege, vagyis azok névértéke után kell kiszámítani. Lényegesek azonban a kifejtett elvek arra a kérdésre nézve, mikor kell ezt az illetéket befizetni. Ebből a szempontból nem akarok most a kérdéssel részletesebben foglalkozni, annál kevésbé, mert épen e Szemle II. évfolyamában Fraenkel Sándor dr. alapos tanulmányban fejtette ki erről nézeteit, amelyek nagyrészben az én felfogásomat is teljesen fedik. Némi kiegészítés és levont következtetéseinek megerősítése céljából csak azt kivánom még megjegyezni, hogy abból az elvből, amely szerint az illeték a társasági szerződés, mint jogügylet után jár, önként következik, hogy az illeték befizetésére is alkalmazni kell az illeték szabályok általános rendelkezéseit, ha csak a fent közölt törvényszöveg ezekkel ellentétben nincs. A bély. és ill. szab. 16. §-ának rendelkezései szerint a kincstár joga az illetékhez megnyílik akkor, amikor a jogügylet megköttetett. Jóváhagyáshoz kötött ügyleteknél pedig a jóváhagyás napján. Ez általános szabály. Ezzel szemben az 1869. évi XVI. t.-c. 7. §-a szerint a részvénykibocsátási illeték «a részvények kibocsátása előtt közvetlenül fizettetik az illető pénztárba». A törvény szövegezése kétségkívül igen szerencsétlen, sőt mondhatjuk, érthetetlen. A helyes törvény szerkesztés elveivel ellenkezik bizonyos hátrányos jogkövetkezményekkel (kamat, végrehajtási költség) járó határidőt ilyen bizonytalanúl jelölni meg. A részvények kibocsátása előtt hosszú idő telhetik el még a társaság megalakulása után is. Sőt egyáltalán nem lehet kizárt dolognak tekinteni azt sem, hogy egy részvénytársaság a részvénypapirok kiadását mellőzi is. Másrészt a részvény kibocsátása előtt van az alakuló közgyűlés, a cég bejegyzése stb. Kérdés, lehet-e az illeték 383