Adó- és illetékügyi szemle, 1915 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1915 / 1-2. szám - A törvénykezési illetékekről szóló új törvény

Benedek: A törvénykezési illetékekről szóló új törvény. a határozat beismerés, vagy lemondás alapján hozatott, vagy peregyezség köttetett (23. §.). Az illetékek a felébbviteli bírósági eljárásban is fizetendők, tehát a felebbviteli bíróságok ítélete is illeték alá esik. Az illetékeket a felperes előlegezni s a bírósági pénztárba befizetni köteles. Az illetékek kivetését a polgári eljárásban a periratok alapján a bírósági iroda (Gerichts-Schreiberei), bűnügyekben pedig a királyi ügyészségek titkári hivatalai végzik. A kivetett összeg a bírósági pénztárba fizetendő be 7 nap alatt s a hátralékot a bírósági pénztár saját közegeivel hajtatja be. A kivetett illeték ellen a felek kifogással élhetnek (Erinnerungen), mely felett a bíróság határoz ; a határozat ellen egyfokú felfolyamodásnak van helye a felső bírósághoz. Nyilvánvaló tehát, hogy a német birodalom átalányrendszerében a pénzügyi közigazgatásnak a bírói eljárásban felmerülő illetékek kivetésére, biztosítására és beszedésére hatásköre nincs, hanem ezt a feladatot egészen a bírósági személyzet látja el. A feladat fontosságához képest a bírósági kezelő személyzetnek nagyobb fokú minősítése van s gyakorlati kiképzése is intenzivebb, mint idehaza. Nem 4, hanem 6 középiskolát kell elvégezni és zárvizsgát tenni. A hivatalba lépéstől 3 évig a szolgálat díjtalan, mely idő letelte után a jelölt szakvizsgát tesz. Ez a szakvizsga kiterjed a pénztári kezelésre és a számvitelre is. Azt hiszem, nem szorul bizonyításra, hogy nekünk ilyen bírósági kezelő személyzetünk nincs, hogy ezt a feladatot a mi közegeinkkel elvégeztetni nem lehet. Nem csak azért, mert ez új munkaterhét jelent, hanem azért is, mert erre a nagyobb koncepciót feltételező munkára nincs megfelelő elméleti és gyakorlati ismerete. Új bírósági szervek létesítésére pedig nem gondolhatunk, nem szabad gondolnunk akkor, midőn az állami alkalmazottak száma az 1914/15. évi költségvetési törvény szerint már meghaladta a 330.000-et (331.920). De még kedvező anyagi viszonyok között sem volna erre a mai időpont alkalmas, midőn a polgári perrendtartás életbe léptetése a bírákat és a bírósági személyzetet különben is új és nehéz feladatok elé állította. Törvényünk parlamenti tárgyalása alkalmával felmerült az az eszme, hogy nem lehetne-e az átalányrendszert oly formán meghonosítani, hogy az átalányösszegeket a pénzügyi hatóságok vessék ki és szedjék be. Ez lehetetlen, mert fából nem lehet csinálni vaskarikát. A pénzügyi közegek a mai munkaerővel szintén nem volnának képesek ezt a feladatot teljesíteni, de erre nem is volnának alkalmasak. Az átalányösszegek megállapítását csak a bírósági közegek eszközölhetik, a kiknek a periratok állandóan rendelkezésükre állanak s így a per minden részletét képesek limitálni. Ennek a 35 8"