Adó- és illetékügyi szemle, 1915 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1915 / 7. szám - A halasztások illetéke

Illetékügy. — Joggyakorlat. jegyzési végzések a szabályszerű illeték kiszabása végett az illető adóhivatallal közlendők. Ezekhez képest csakis az egyszeres bejegyzési illeték tartható fenn. Ami már most az egyszeres bejegyzési illeték összegének meghatározását illeti, erre nézve figyelembe veendő, hogy az illetéki díjjegyzék 16. tétel 4. jegyzete szerint a bejegyzési illeték alapjául veendő érték nem lehet nagyobb, mint maga az ingatlan értéke, amelyre a bejegyzés történik; ez a szabály alkalmazandó fölűlkebelezések esetén is, ha a felülkebelezett összeget az alapzálogjog nem fedezi; vagyis ilyenkor az illeték az alapzálogjog értéke után jár. A telekkönyvi iratokból kitünőleg jelen esetben az alapzálogjog 488 K s jár. erejéig volt bekebelezve D. E. és D. L. javára s minthogy a felülkebelezés csak a D. R. jutalékára történt, tehát az alapzálogjogilag biztosított 488 korona követelésnek csak a fele, 244 korona szolgálván fedezetűi, minthogy ez az összeg a felűlkebelezett összegnél kisebb, tehát a bejegyzési illeték meghatározásánál ezt a kisebb összeget 244 kor.-át kell alapúi venni E szerint a bejegyzési illeték (240 X O^o/o) 1 korona 68 fillér, melyet a panaszos fizetni köteles. 43. (A m. Jcir. közigazgatási bíróság 16574H914. P. sz. ítélete.) Az örökösödési bizonyítvány kiadása iránt benyújtott kérvényhez csatolandó adó- és értékbizonyítvány illetékköteles. ítélet: A magyar királyi közigazgatási bíróság a panasznak helyet nem ad. Meg okolás: A panaszolt illeték annak az adó- és értékbizonyítványnak 1 korona bélyeghiánya miatt követeltetik, amelyet panaszos örökösödési bizonyítvány kiadása iránt beadott kérvényéhez csatolt. Panaszos azt vitatja, hogy az a bizonyítvány mint illetékkiszabás céljára szolgáló okirat bélyegmentes. Mint ilyen tehát arra való tekintettel, hogy bélyegköteles beadványhoz csatoltatott helyesen láttatott el csupán 30 fillér mellékleti bélyeggel. Panaszosnak ezt az érvelését helyt állónak elismerni nem lehetett, mert az 1894. évi XVI. törvénycikk 99. és 100. §-ai értelmében az örökösödési bizonyítvány kiadása iránt az érdekelt felek kellően felszerelt kérvényt kötelesek beadni. Ehhez a kérvényhez, amennyiben a hagyatékhoz ingatlanok is tartoznak, kötelesek adó- és értékbizonylatot csatolni abból a célból, hogy a hagyatéki bíróság megállapíthassa : vájjon hírlapi hirdetés szüksége fönnforog-e vagy sem ? Az ily célból bematatni köteles adó- és értékbizonyítványokra nézve pedig bélyegmentességet sem a hivatkozott, sem más törvény nem állapítván meg, az illeték-törvények ós szabályok általános íendelkezéseinél fogva illetékkötelesek és az illetéki díjjegyzék 22. tételében megállapított bélyegilleték alá esnek. Hogy a szóban forgó bizonyítványok nem illetékkiszabási célra szolgálnak, igazolja az a körülmény is, hogy a fentebb hivatkozott törvénycikk végrehajtása tárgyában a beiügyi és igazságügyi magyar királyi ministerek által kiadott rendelet 92. §-a értelmében a hagyatéki bíróság abban az esetben, ha az érdekeltek az örökösödési illeték kifizetését nem igazolják, csak örökösödési bizonyítványt köteles az illeték kiszabására hivatott adóhivatalnak megküldeni. 334