Adó- és illetékügyi szemle, 1915 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1915 / 7. szám - A háborús adóelengedések és kedvezmények. A pénzügyminiszter 52.600/1915. és 65.613. sz. utasításai

Egyenes adók. — Joggyakorlat. telenné, használhatatlanná és pót­landóvá vált berendezési és üzem­fejlesztési tárgyak kipótlása más­képen, mint új s megfelelőbb áram­mérők, motorok, dinamógépek be­szerzése által alig is lehetséges: ennélfogva meg kellett állapítani hogy az a 198.338 korona 15 fil­lérnyi összeg, melyet a panaszos nyilvánvalóan csak elszámolási okok­ból ((Értékcsökkenési és megújítási számla» című tétel alatt állított be a nyereség- s veszteség számlába, kiadásokból alakúit, melyek mint a villamos üzem folytatásához nélkü­lözhetetlenül szükségesek és évköz­ben kiadottak, a nyers bevételből levonandók. 42. (A m. kir. közigazgatási bíró­ság 3885/1915. P. sz. ítélete.) Az értékcsökkenési tartalék­alapból elvont összeg adó alá vo­nandó, ha azt a társaság nem for­dítja tényleg az épületek és felsze­relések pótlására. Ítélet: A magyar királyi közigaz­gatási bíróság a panasznak helyet nem ad. Megokolás: Panaszos utcai gyárépületének értékéből az ér­tékcsökkenési tartalékalapból vett 146.647 K 27 fillér összeget leírt. A panaszolt határozat ezt az összeget adó alá vonta azzal a megokolással, hogy ez az értékcsökkenési alap az 1875. évi XXIV. törvény 4. §-ának 6. pontjában említett rendeltetésétől elvonatott. Panaszos ezzel szemben azt vi­tatja, hogy az értékcsökkenési tarta­lékalap ép úgy a gyárépület, mint a gyárfelszerelés értékének csökkené­sét van hivatva fedezni és e címen kérte az említett összeg adó alá vo­násának mellőzését. Szerinte az épü­let jelenleg teljesen értéktelen és csak a helyes könyvelés követelmé­nyeinek tett eleget, amidőn a leírás útján a gyár értékét a normális for­galmi értékkel összhangba hozta. Panaszos ez érvelését alaposnak elfogadni nem lehetett. Mihelyst pa­naszos az értékcsökkenési tartalék­alapból összegeket kivesz és ezzel azokat eredeti rendeltetésüktől el­vonja, az 1875. évi XXIV. törvény 4. §-ának 6. pontjában biztosított levonás jogosultsága megszűnik. Az épület értékéből tett ily mérvű le­írás nem jelent egyebet, mint hogy e leírás folytán a társulat az adó alap­jául szolgáló év jövedelmét a leírt összeggel csökkentette és így eemmi törvényes oka sincsen arra, hogy a vitatott összeg adó alá ne vonassék. 316

Next

/
Oldalképek
Tartalom