Adó- és illetékügyi szemle, 1915 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1915 / 7. szám - A háborús adóelengedések és kedvezmények. A pénzügyminiszter 52.600/1915. és 65.613. sz. utasításai

Egyenes adók. — Joggyakorlat. adott lakrészek és lakóházak mindenütt liázbéradó alá esnek. A 21. §-bau azonban a törvény az előbbi jogszabály alól kivételeket állapít meg és a b) pont alatt az általános házbéradó alá nem tartozó helyeken a földbirtokkal együtt a föld bérlőjének használatra átengedett gazdasági tiszti szabadlakásokat házosztályadóval rendeli megadóztatni. Az elrendelt bizonyító eljárás eredménye szerint a szóbanforgó ház a földbirtokkal együtt történt bérbeadása előtt tiszti lakásul használtatott, s mint ilyen lett a földbirtokkal együtt bérbeadva. A fentidézett törvény 21. §-ának b) pontja alapján tehát a közigazgatási bizottság adóügyi bizottsága törvényszerűen intézkedett, amidőn házosztályadó előírását rendelte el. A közigazgatási bizottság adóügyi bizottságának határozatát a törvényesség szempontjából nem érinti az a körülmény, hogy a gazdatiszti lakást a bérlő maga használja, mert az 1909. évi VI. t.-cikk 21. §-a a házosztályadó alá való tartozandóságot nem a bérlő által való használat minőségétől teszi függővé, hanem attól, hogy a gazdatiszti lakás a földbérlőnek a földbirtokkal együtt engedtessék át használatra. Ellenkező esetben, ha t. i. a bérlő általi használat minőségétől tétetnék függővé, hogy a gazdatiszti lakás házosztályadó vagy házbéradóval rovassék-e meg, az az indokolatlan anomália állana be, hogy a bérbeadót terhelő adó mérvét a bérbevevőnek, tehát egy idegen személynek akarata szabályozná és hogy a bérlő általi használat változása szerint, a bérbeadó ugyanazon gazdatiszti lakás után az egyik évben házosztályadót, a másik évben házbéradót fizetne. 39. (A m. kir. közigazgatási bíróság 23125jl914. P. sz. ítélete.) Az 1909. évi VI. t.-c. 27. §. 13. pontja szerint csak a szegények elhelyezésére használt épület adómentes ; a bérbeadott épület azonban akkor sem adómentes, ha a bérjövedelmet a szegények ellátására fordítják. ítélet: A m. kir. közigazg. bíróság a panasznak helyet ad s a fejezetben megnevezett alapítványt állandó bázadómentesség megállapítását s a már befizetett adók visszautalását célzó kérelmével elutasítja. Indokok: A panasznak helyet adva, a fejezetben megnevezett alapítványt állandó házadó mentesség megállapítására s a már befizetett adók visszautalására irányuló kérelmével elutasítani a magyar királyi pénzügyigazgatóság 1914. évi 19.047, számú végzésében fölhozott okokból és azért kellett, mert az 1909: VI. törvénycikk 28. §-a értelmében még a 27. §-ban említett épületeket, illetőleg épületrészeket is az állandó adómentesség nem illeti meg, ha azok a kérdéses célra kibéreltettek, vagy másoknak bérbeadattak, avagy más célra használtatnak. Ebből a legutóbbi kitételből pedig az következik, hogy állandó házadómentességet a 27. §. 13. pontja alapján csak akkor lehet igényelni, ha az épület, vagy épületrész közvetlenül szegények elhelyezésére használtatik, nem pedig akkor is, ha az épület, vagy épületrész más célra használtatik, és csak az e használat útján előálló jövedelem fordíttatik szegények ellátására. Megerősíti e fölfogás helyességét 311