Adó- és illetékügyi szemle, 1914 (3. évfolyam, 1-10. szám)
1914 / 1. szám - Reakció a szövetkezetek adóügyében
Horváth: Reakció a szövetkezetek adóügyében. ügyeit. Van újabb időben a hitelszövetkezeteknek egy külön fajtája is; vannak hitel és nyersanyag beszerző, vannak hitel és raktár ós vannak hitel- és termelőszövetkezetek egyben. Ezeket a typusokat az Országos Központi Hitelszövetkezet honosította meg és fejlesztette. De vannak ily szövetkezetek az 0. K. H. kötelékén kívül az önállóan működő szövetkezetek közt is. Ha már most e vegyes célú szövetkezetnek hitelszövetkezeti része megfelel a 19. §. követelményeinek és az Utasítás föltételeinek, de a nyersanyag-beszerzés, a raktártartás és termelés is megfelel a törvény 4. §-ának, vagyis nemcsak a kölcsönzés és előlegezés, hanem a beszerzés, a raktározás és termelés is adómentes, — hogyan kell értelmezni a 19. § eme szavait: «üzletüket a kölcsönön túl más nyereségre vagy kereseti ágra Jd nem terjesztik))? A 19. § szerint nemcsak az egyes üzletágak, hanem az egész szövetkezet adófizetésre volna kötelezendő, holott ha a 19. §-al a 4. §-t is összevetjük, akkor az egész szövetkezetet föltétlenül megilletné az adómentesség. Bizony elmondhatjuk, hogy ezek az adótörvények nem felelnek meg a mai szövetkezeti életviszonyoknak, a szövetkezeti fejleményeknek; tehát nemcsak az ápoló, segélyező és élelmező szövetkezetek* terminológiája ósdi, hanem a törvény értelme sem áll a mai szövetkezeti fejlődés színvonalán. A szövetkezeti adótörvények tehát az eddigiek szerint is javításra, átalakításra és reformra szorulnak. Azután itt van a törvénynek 20. §-a, amely a szövetkezetek adókulcsát 5%-ban állapítja meg. Ha ezt a szakaszt összevetjük a törvény 4. §-ával, mely teljes adómentességet biztosít, azután összevetjük az üzletrészek 6%-os adómentességével, megint nem tudhatjuk biztosan, hogy az adómentesség és ez a 6°/0 nem 5 százalék-e voltaképen, vagy pedig esetleg 7% is; mert az elhatárolások az adótörvényben sem megjelölve, sem feltüntetve nincsenek. Ezekre a pénzügyminiszteri utasítás semmiféle világosságot nem derít, és úgy félreértésekre, különféle magyarázatokra és alkalmazásokra fognak okot szolgáltatni. De hogyan állunk a fogyasztási szövetkezetekkel? A fogyasztási szövetkezetek ma fizetik a 10%-os adót és az új törvény értelmében fogják az 5, illetve 7%-ot fizetni, még pedig nem azért, mintha 5%-nál magasabb osztalékokat adnának, hanem azért, mert Magyar* Ezek az ósdi műszavak: ápoló, segélyző, élelmezési és előlegezési egyletek stb. először az 1869. évi XVI. t.-c. 5. §-ában fordulnak elő. Ide a még régebbi osztrák törvényekből kerültek, és csodálatos, hogy máig is élnek, holott már igen jó és szép műszavaink vannak, amelyeket mindenki meg is ért; de amazokat nem. 7