Adó- és illetékügyi szemle, 1914 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1914 / 1. szám - Reakció a szövetkezetek adóügyében

Horváth: Reakció a szövetkezetek adóügyében. tarthat az adókedvezményre, holott az új törvény értelmében erről szó sem lehet, habár a hitelszövetkezet belép is a kormány által megkívánt központi ellenőrző kötelékbe* Mivel pedig hazánkban minden hitelszövetkezet foglalkozik takarékbetétek kezelésével, ebből önként következik, hogy eyy hitelszövetkezet sem fogja magát indíttatva érezni az adókedvezmények elnyerése végett a központi ellenözö kötelékbe való belépésre, aminthogy ily kijelentéseket nemcsak egyes hitelszövetkezetek tettek, hanem távolmaradásukat kijelentették az erdélyi szászok szövetkezeteinek és a szerb szövetkezeteknek szövetségei is. Ami jót és haladásra vezetőt akart adni a törvény a központi kötelék létesítésével, könnyű belátni, hogy ugyanazt le is rombolja egy másik intézkedésével, amidőn a takarékbetétek elfogadását megvonta az ilyen szövetkezetektől. Természetes, hogy a hitelszövetkezetek nem hajlandók lemondani ezen üzletágról csak azért, hogy egyúttal önállóságuk, autonómiájuk egy részéről is lemondjanak; mert a központi ellenőrzés elfogadásával nemcsak önállóságuk egy részének csorbítását látják, még a legtisztességesebb szövetkezetek is, hanem tudják azt is, hogy a központi ellenőrzés külön költségeket okoz nekik. Ezeket a költségeket igen természetesen csak akkor volnának hajlandók viselni, ha a másik oldalról az adókedvezmény elnyerésével, legalább akkora tehertől menekülnének meg, mint a mekkorát nekik a központi ellenőrzés okoz. Ezen az egy ponton már eldűlt az új adótörvénynek a szövetkezeteket illető kedvezménye, mert ezt egyetlen egy hitelszövetkezet sem veheti lételének feláldozása nélkül igénybe. Pedig ha a takarékbetétektől eltekintünk, helyeselnünk kell a törvénynek azt az intézkedését, mellyel az üzleti költségekkel és a kamatlábbal űzött visszaéléseket megszüntetni törekszik, midőn ezeket bizonyos korlátok közé szorítja. Azt a kérdést, hogy mit kell a gyakorlatban az alatt érteni, ha o tagok által beszolgáltatott árúkra vagy cikkekre vesznek föl bárhol előleget a szövetkezetek, nem akarjuk megbolygatni, mert ez célunktól nagyon messze vezetne, de határozottan veszélyesnek kell kijelentenünk azt a másik rendelkezést, mely szerint a szövetkezetek leszámítolási hitelt csak oly hazai egylettől vagy intézettől vehetnek igénybe, mellyel alapszabályaik értelmében szervezetszerű összeköttetésben állanak. Mit kell szervezetszerű összeköttetés alatt * Véleményünk szerint a közigazgatási bíróság az líj törvény magyarázatánál is elfoglalhatja ugyanezt az álláspontot, mert az új törvény szószerint egyezik az 1880. évi LX. t.-c. 1. §-ával, amelynek rendelkezései alapján az idézett elvi határozatban elfoglalt és állandóan követett gyakorlat kialakult. A szerkesztő. 5