Adó- és illetékügyi szemle, 1914 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1914 / 1. szám - A jövedéki büntető eljárás reformja 1. r. A reform alapelvei

IQVEDÉKI BÜNTETŐJOG A jövedéki büntető eljárás reformja. Irla dr. Baloghy György, a budapesti kir. bünletőtörvényszék elnöke. Arra a kérdésre, hogy de lege ferenda milyen jogelveken építsük fel pénzügyi büntető eljárásunk reformálását, a válasz csak az lehet, hogy ennek a büntető eljárásunknak is a vádrendszeren alapulónak, nyilvánosnak, szóbelinek és közvetlennek kell lenni; és hogy az inquisitórius eljárást abból végleg ki kell küszöbölni. Nem lehet kétséges az sem, hogy az új eljárásban biztosítani kell a büntető bíróságnak azt a jogát, hogy a vád alapján előterjesztendő bizonyítékokat épúgy, mint a rendes büntető eljárásban, szabad lelkiismereti meggyőződése szerint mérlegelje. Végre biztosítani kell a vádlott szabad védelmét a jövedéki per egész vonalán. Vagyis a reformnak ugyanazokon az elveken kell alapulnia., amelyeken az 1896 : XXIII. t.-c.-be foglalt B. P.-unk alapszik. Ehhez képest úgy látszik, mintha nem volna tehát egyszerűbb, mint kimondani: hogy a büntető perrendtartásban foglalt jogszabályok a pénzügyi büntető eljárásban is megfelelően alkalmazandók. Ámde ezt a kérdést egyrészt a társországokkal fennálló közjogi helyzetünkre, másrészről pedig a pénzügyi kihágások már ismertetett jogi természetére való tekintettel* ilyen általánosságban megoldani nem lehet. De lehetetlen a reformnak ilyen módon való megoldása a pénzügyi kihágások elbírálására hivatott szervek többféleségénél és így a hatáskörök különbözőségénél fogva is. Emellett, ha valahol, úgy a pénzügyi büntető bíráskodás terén van létjogosultsága a «meghagyási» és a «makacssági eljárás»-nak, valamint a «közvetlen idézés»-nek. * L. szerzőnek az Adó- és Uletókügyi Szemle 1912. és 1913. évfolyamának összes füzeteiben megjelent czikksorozatát. Szerk. A reform alapelvei. 44