Adó- és illetékügyi szemle, 1914 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1914 / 1. szám - Reakció a szövetkezetek adóügyében

Horváth: Reakció a szövetkezetek adóüggében. kezetek szabályos működését legcélszerűbben úgy lehet biztosítani^ ha minden szövetkezetet arra kötelezünk, hogy valamely ellenőrző kötelékbe lépjen be; az újonnan alakulókat pedig ilyen kötelék ala-^ kítsa meg, szervezze és vezesse. íme az adótörvény egyszerre két célt hivatott szolgálni; egyfelől biztosítja a szövetkezet törvényes működését, másfelől pedig az adózási visszaéléseknek is gátat vet. Az 1912. évi LIII. t.-c. 9. §-a tehát nem reakcionárius, hanem nagy haladást, reformot jelent a szövetkezetek életében és fejlődésében. Ettől a központi ellenőrző köteléktől csak a szédelgő szövetkezetek irtóznak, és — a munkások csekély számú szövetkezetei félnek, féltvén az ő szabadosságaikat. Ha ezután erről a magasabb szempontról leszállunk, és az új adótörvények részletes intézkedéseit vizsgáljuk, meg kell állapítanunk, hogy a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok kereseti adóját szabályozó 1909. évi VIII. t.-c. 4. §-a ugyancsak haladást jelent a szövetkezetek adóügyei terén. Ez a szakasz állandó adómentességet biztosít a nyersanyagot beszerző, továbbá a közös raktár tartására, végül a közös termelésre alakuló gazdasági és ipari szövetkezetek részére. Természetesen ez a kedvezmény, illetve adómentesség csak azokat a szövetkezeteket illeti meg, amelyek szövetkezeti üzletüket nem tagokra ki nem terjesztik. A jövedelemadóról szóló 1909. évi X. t.-c. 5. §-ának 7. pontja ezeket a szövetkezeteket a jövedelemadó fizetése alól is fölmenti. Bár ezek a törvényes intézkedések nem nevezhetők egészen újaknak, mert az ipartörvényt magában foglaló 188'f. évi XVII. t.-c. 147. §-ában az ipari szakszövetkezeteknek az egyenes adó alól való teljes mentessége már meg volt adva, mégis a nyersanyagokat beszerző, a raktári és termelő szövetkezeteknek adott, mondjuk teljes adómentesség szintén haladást jelent, és az efajta szövetkezeteknek alakulását és fejlődését alkalmas előmozdítani. De a kérdés nem ezen fordul meg, hanem azon, hogy nyer-e a szövetkezeti intézmény általában, és mit nyer ezzel az adómentességgel? Magyarországon kerekszámban mindössze 5000 szövetkezet létezik. Mellékesen megjegyezve, Ausztriában 19 ezer szövetkezet van. A hazai 5000 szövetkezet közül 2412 szövetkezet az Országos Központi Hitelszövetkezet kötelékébe tartozik, ezek tehát mint teljes adómentességet élvezők itt számításon kívül esnek; marad tehát 2588 ú. n. önállóan működő szövetkezet. Ezek közt alig van 30 nyersanyagot beszerző raktári és termelő szövetkezet; kerekszámban 1500 a fogyasztó szövetkezet, 558 a tej- s állatbiztosító szövetkezet és 500 a hitelszövetkezetek száma. Ha az 1909. évi VIII. t.-c. 4. §-ában megadott adómén-. 2