Adó- és illetékügyi szemle, 1914 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1914 / 1. szám - Reakció a szövetkezetek adóügyében

Horváth: Reakció a szövetkezetek adóügyében. utólagosan mérsékli az árakat és ennek az árcsökkenésnek arányában előnyben részesíti a vásárló tagokat; de csakis ezeket. Mivel pedig a többi tagok befizetett üzletrészeit is használta mint forgó tőkét üzletében a fogyasztási szövetkezet, kénytelen az összes üzletrészek után osztalékot is fizetni; az egész nyereséget tehát nem használhatja ármérséklésre. Minthogy köztudomású, hogy a kereskedelmi árengedmények (rabatt) nem esnek adó alá, úgy a fogyasztási szövetkezetek vásárlási visszatérítéseit, mint ármérsékléseket és árengedményeket szintén nem lehet megadóztatni. De nézzük a szatócsok adóit. Az 1912. évi LIII. t-c. 13. §-a értelmében a szatócsok jövedelmünk után csak 1%, 2% és legföljebb 3%-os adót fizetnek. Kérdjük, hol van itt a szabad verseny, az egyenlő adóztatás, de különösen hol van a szövetkezeteknek igért adókedvezmény, a privilégium, melyet az országos kereskedelmi egyesület, a kereskedők lapjai és néhány kereskedelmi és iparkamara folytonosan hánytorgat. A fogyasztási szövetkezetek, ha ezeket szabad az elavult adóterminológia szerint élelmezési szövetkezeteknek nevezni, semmit sem nyernek az új adótörvények értelmében, hanem velük szemben versenytársaik, a szatócsok, kik jövedelmeiket könnyen el is titkolhatják, részesülnek adókedvezményben, privilégiumban, holott a törvényhozásnak nem ez volt a célzata. Az adómentességeket és adókedvezményeket a magyar törvényhozás azért adta a szövetkezeteknek, hogy ezeknek mint a gyenge kisemberek mentsvárainak a megalakulását és a megalakult szövetkezetek fejlődését előmozdítsa, s így a szövetkezetek tagjainak kedvező gazdasági helyzetet teremtsen. S mi történik most ? Az 1912. évi LIII. t.-c. 13.§-a az 1909. évi adótörvények legfőbb alapelvét, az egyenlő megadóztatást, az egyenlő teherviselés elvét megbontotta, — a szatócsok és gazdag üzletemberek érdekében. Míg a szegény kisemberek szövetkezetei 5%, sőt 7%-os adót kötelesek fizetni, addig a gazdag üzletemberek és a szatócsok csak 1, 2 vagy 3%-os adókulcs szerint fognak adózni az el nem titkolt jövedelmük után. De adótörvényhozásunk, ha eltekintünk is ettől a sérelemtől, a szövetkezetekkel szemben következetlenségbe is esik. Az 1912. évi LIII. t.-c. 9. §-a fölállítja az önállóan működő szövetkezetekre nézve is a központi ellenőrző köteléket, de azért ezeknek nem adja meg azt az adómentességet, melyet az Országos Központi Hitelszövetkezet kötelékébe tartozó szövetkezetek élveznek, holott ezek takarékbetéteket nemtagoktól is elfogadhatnak, ós így tágabb üzletkörrel vannak fölruházva. 9