Adó- és illetékügyi szemle ,1913 (2. évfolyam, 1-10. szám)
1913 / 10. szám - Az adójavaslatok tárgyalása Ausztriában
Krónika. lat a gyümölcspálinka-főzésre vonatkozólag ami adótörvényünknek megfelelő intézkedéseket léptet életbe, és felhatalmazza a pénzügyministert, hogy ezeket a főzdéket a termelési adó helyett a tényleges termelvóny alapján adóztathassa. A személyes adókra vonatkozó novella tárgyalását még nem fejezte be a képviselőház, és az eddigi vita a pénzügyi bizottságban már elfogadott javaslat alapján folyt le. Említésre méltó azonban, hogy a kormány a maga részéről is támogatta a plenáris ülésben benyújtott azt az indítványt, hogy a részvénytársaságok adójának megállapításánál az eddigi törvények alapján adómentes jövedelmek, első sorban az adómentes értékpapírok kamatai, a kereseti adó alá vonassanak. A pénzügyi bizottság annak idején a személyi adókra vonatkozó 1890. évi törvény 84. §-ának ily értelemben való módosítását mellőzte, de a kormány arra való utalással, hogy az új adóbevételek jelentékeny részét a tartományok részére kénytelen átengedni, ehhez a módosításhoz most ragaszkodik. A kormány továbbá, a felszólalásokból ítélve, enyhébben hajlandó magyarázni a könyvvizsgálatot ós a kegyelmi intézkedéseknél szintén hajlandó módosításokra. A személyes adókra vonatkozó javaslat második olvasása különben azzal a meglepetéssel végződött, hogy a képviselőház az adómentes létminimumot egy szavazattöbbséggel 1.200 K-ról 1.600 K-ra emelte. Mivel ennek a nem várt módosításnak súlyosak a pénzügyi következményei, a kormány az elfogadott javaslat módosításáról lesz kénytelen gondoskodni. Az osztrák kormány különben már közölte, hogy újabb adójavaslatokkal szándékozik a képviselőház elé lépni, amelyeknek túlnyomó része a «nagy pénzügyi terv»-ből való. Még decemberben be fogja nyújtani a házbéradó reformjára vonatkozó törvényjavaslatot, a helyi érdekű vasutakra vonatkozó törvényjavaslattal kapcsolatban pedig a gyujtóadóra, az örökösödési illetékek fölemelésére, az biztosítási ügyletek illetékeire, az osztalékadóra, a részvénytársaságok kereseti adójának reformjára, valamint a törvénykezési illetékek fölemelésére vonatkozó javaslatokat. (K—n.) Új chinai bélyegilleték és a külföldiek. Már a császári régime alatt történtek kísérletek arra, hogy China állami bevételeit az okiratok megiüetékezése által szaporítsa. A köztársasági kormány megvalósította e törekvéseket, és immár törvény létesült, amely különösen a kereskedelmi okmányok bélyegezését kötelezőleg rendeli. A törvény végrehajtásának azonban sok nehézsége van, mert a chinai felfogás szerint az adóeltitkolások és adóelvonások nem mennek jogtalanságszámba és a központi kormány nem bír elég nagy erélyt kifejteni polgáraival szemben. Nehézségeket okoz a Ghinában élő külföldieknek előnyös adózási helyzete is. A külföldiek ugyanis az exterritorialitás elvének tág értelmezésével a vámokon kívül semmiféle adóval nincsenek megterhelve, és eszerint az okmányok után járó bélyegilletékkel sem volnának megróhatok, ami viszont a törvényt megtartó chinai kereskedelmet az európai kereskedelemmel való versenyében igen károsan érinti. A chinai kormány úgy óhajtana megküzdeni e nehézséggel, hogy a külföldi kormányokat rábírná, hogy járuljanak hozzá országaik alattvalóinak az illetékekkel való megterheléséhez. A chinai alattvalók megszorítására pedig a kormány a céheket és kereskedelmi kamarákat akarja segítőkül igénybe venni. 751 51'