Adó- és illetékügyi szemle ,1913 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1913 / 1. szám - Adóreformok - vég nélkül!

Schwarz: Adóreformok — vég nélkül. jövedelmek adóügyileg oly megítélés alá esnek, mintha vagyoni gyarapodások volnának. Ezen felemelt teherviselő képesség elérésére a legkülönbözőbb javaslatokat tették. Bredt professor a teherviselő képesség szerinti megadóztatásról írott könyvében, amely már ezen folyóiratban is megbeszélés tárgya volt, azt kívánja, hogy ezen rendkívüli bevételek, amelyekhez még különösen örökségeket és ajándékozásokat is számít, ugyanúgy kezeltessenek, mint az állandó forrásokból eredő bevételek, vagyis az évi jövedelmek. A megadóztatásukat azonban nem az egyes államoknak, hanem a birodalomnak kívánja fentartani. Elköveti azonban azt a nagy hibát, hogy ezen bevételeket egy esztendőben mint «évi bevételt» tárgyalja, és ennek megfelelőleg kívánja megadóztatni. Kiindul ő abból, hogy ha A.-nak és B.-nek egyenként évi 10.000 márka jövedelme van, és ha B. egy bizonyos esztendőben örökség vagy játéknyereség által stb. még 10.000 márkát hozzá keres, ő abban az esztendőben 20.000 márka erejéig terjedő, tehát kétszeresen akkora teherviselő képességgel bír, mint A. Ez a gondolatmenet egészen gazdaságellenes. Ha B. ezen gyarapodását mint évi jövedelmet megtartaná és folyó szükségleteinek kielégítésére fordítaná, úgy őt pazarlónak tekintenék. Az adóigazgatásnak nem szabad erre a területre lépni, és ezt a rendkívüli bevételt sohasem tekintheti az illető évi jövedelmének. Bredt konstrukciója azonfelül ahhoz vezet, hogy ily rendkívüli bevételekre alkalmaznia kell a jövedelemadónak legmagasabb tételét, mert ezen bevételeknek elválasztása a jövedelemadótól és a különös megadóztatástól nem emelheti a teherviselőképességet, amely ezen bevételekben megnyilvánul. Valósággal és gazdaságilag elgondolva ezen bevételek nem bevételek egy évre, hanem az életre, és nem kiadásra, hanem tőkegyűjtésre vannak szánva. Ezen okból, és azért is, mivel pl. lehet az évenként bevételezendő jövedelemadótételeknél sokkal magasabbakat igazolni, mert a távoli örökösök örökségeinek, a sorsjegy-, konjunktúra- és spekulációs nyereségek megadóztatásánál kevésbé a nagyobb teherviselőképesség az adómotivum, mint inkább a gyengébb örökjog, a véletlen keresetnek meg nem érdemeltsége. Ilyen módon emelkedik az örökösödési adó 25%-ig> a birodalmi értékemelkedési adó 30%-ig, a birodalmi lotteria-adó 20 és 25%-ig, ami a Bredt-féle konstrukció alapján nagyon is túlzottnak tűnnék fel. A Bredt-féle tervezet tehát nemcsak gazdaságellenesen van koncipiálva, hanem ezen források kimerítő megadóztatásának egyenesen útjában áll. Dewitz tartományi képviselő évek óta küzd az általános vagyoni gyarapodás megadóztatásáért, akár egy évenkénti vagyoni emelkedési adó, akár egy örökségemelkedési adó formájában, hogy a vagyoni gyarapodásban megnyilvánuló teherviselőképesség erősebben megadóztattassék. Bendicen, hamburgi jelzálogbankigazgató, azt kívánja, hogy minden év végén állapíttassék meg, hogy a jövedelemből mi nem használtatott el, illetve mi lett félretéve, és megadóztatni kívánja utólagosan ezen felesleget a jövedelmi adón felül egy más adóval is. Mások a gyermekkedvezményt kívánják positiv módon kiépíteni, az agglegényeket pedig magasabban megadóztatni, 6