Adó- és illetékügyi szemle ,1913 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1913 / 8. szám - Ausztria és Magyarország nemzeti vagyona. Kivonat Dr. Fellner Frigyes jelentéséből, amelyet a nemzetközi statisztikai intézetnek Bécsben 1913 szeptember hó 12-én tartott ülése elé terjesztett

VEGYES PÉNZÜGYI IOGI KÖZLEMÉNYEK /s Ausztria és Magyarország1 nemzeti vagyona. Kivonat Dr. Fellner Frigyes jelentéséből, amelyet a nemzetközi statisztikai intézetnek Bécsben 1913 szeptember hó 12-én tartott ülése elé terjesztett.*) Az osztrák és magyar monarchia gazdasági ereje a két ország népének vagyonában leghívebben jut kifejezésre. A nép- vagy nemzeti vagyon mindazoknak a gazdasági javaknak összesége, amelyek valamely államilag szervezett nép rendelkezésére állanak. Tehát nemcsak a ter­mészeti személyek, hanem a jogi személyek (társulatok, községek, tör­vényhatóságok, alapítványok, egyház, állam stb.) vagyonelemei is ideszá­mítandók. A nemzeti vagyon alkotó részei: az ingatlanok; a közleke­dési eszközök; az ingóságok; a tőkekövetelések a külfölddel szemben, levonva ezekből a külfölddel szemben fennálló tőketartozásokat. 1. A magyar nemzeti vagyon legjelentékenyebb alkotó eleme a földbirtok. Ennek értéke háromféle módon állapítható meg. A hitelintéze­tek részére jelzálogul lekötött földbirtokok kat. holdankénti átlagos értéke 333-79 K. Ezt generálizálva az egész magyar földbirtokterületre 18*849 milliárd K hitelértéket nyerünk. De más módon is megállapítható a magyar föld értéke. A kataszteri tiszta hozadék — az 1909: V. t.-c. alap­ján keresztülvitt kiigazítás után — 343-683 millió koronában lett meg­állapítva. A tényleges tiszta hozadék 2-4-szerese a kataszterinek, vagyis 82-840 millió K. Ennek 4'5°/o-os tőkésítése adja a magyar föld 18-558 milliárd K hozadék értékét. Végül a magyar föld értéke a hagyatéki ingatlanokra vonatkozó adatokból is kipuhatolható. A haláleset folytán évenként tulajdonost változtató ingatlanok értéke, vagyis az örökösö­dési annuitás 351-745 millió K. Az ország összes ingatlanai akkor cserél­nek gazdát örökösödés útján, ha mindazok meghalnak, akiknek kezén az ingatlanok vannak. Vagyis a generáció kihaltával. Ez évek számát a valószínű középélettartam fejezi ki, amely Magyarországon 35-31 év (Altenburger Gyula számítása szerint). Az örökösödési annuitás és a való­színű középélettartam szorzata adja az egy generáció kihaltával örökö­södés útján gazdát cserélt összes ingatlanok értéke: 12-420 milliárdot. *) Folyóiratunk egész tárgyanyaga a nagy államgazdasági problémának van szentelve. Annak a hatalmas kérdésnek, hogy az államnak ós nyilvánjogi közületeinek melyek a szükségletei, és honnan kerül és kerüljön ki ezen szükségletek anya°i fedezete. A nemzet anyagi erőinek, vagyis vagyonának megállapítása a leg'ényeg°­sebb és alapvető kiindulási pont ezeknél a kutatásoknál. Dr. Fellner Friqu»s szemlénk szerkesztőbizottságának kiváló tagja, a legutóbbi bécsi statisztikai kon­gresszuson mesteri módon exponálta Ausztriára és hazánkra vonatkozó ezirányú tudományos vizsgálódásainak gyakorlati meglepő eredményeit egy részletes, 83 nyomtatott oldalra teijedő jelentésben, amelyről jelen füzet irodalom rovatában is megemlékezünk. Ez a kivonat a jelentés gondolatmenetét és konklúzióit hűen visszaadja. Szerkesztő. 598

Next

/
Oldalképek
Tartalom