Adó- és illetékügyi szemle ,1913 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1913 / 8. szám - A részvények után járó illeték esedékessége

ILLETÉKÜGY részvények után járó illeték esedékessége. Irta Dr. Fraenkel Sándor budapesti ügyvéd. Az 1881: XXXIV. t.-c. 22. §-a szerint az illetékek lejáratszerű fizetésének elmulasztásáért késedelmi kamat jár. Ezen törvénybeli rendelkezés kétségtelenül szükségessé teszi, hogy az illetékek lejárata, vagyis esedékessége iránt a fizetni köteles fél tisztában legyen. Erre nézve semmi kétség nem lehet azon illetékek tárgyában, amelyet kiszabtak, mert az id. törv. 18. §-a szerint a kiszabott illeték a fizetési meghagyás kézbesítése napjától számított 30 nap alatt befizetendő, és bár ugyanezen törvény 19. §. a) pontja a fizetési meghagyás ellen birtokon belül beadott felebbezés esetében az általános szabály alól kivételt állít fel, mégis a gyakorlat és újabban a közigazgatási bíróság 1135. sorszámú elvi határozata ezen törvényhely nem épen szerencsés szövegezése révén azt a szabályt követi, hogy minden esetben, tehát birtokon belüli felebbezés esetében is a jelzett 30 nap leteltétői fogva jár késedelmi kamat. Kevésbé világos az úgynevezett közvetlenül, azaz előzetes kiszabás nélkül, tehát a fél által kiszámítandó és befizetendő illetékek esedékessége. Kiválóképen akkor, ha az nincs valamely tüzetesen meghatározott határnaphoz kötve, mint például a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok alkalmazottjainak fizetésétől járó nyugtabélyeg s több efféle illeték befizetése. Amikor az illeték befizetése nincsen naptárilag meghatározott időhatárhoz kötve, ott az illeték esedékességének megállapítása és ehhez képest a késedelmi kamat számításának kezdő napja körül midenféle és sokszor különös felfogás és ennek alapján gyakorlat uralkodik. Egyik tipikus példája az ilyen úgynevezett gyakorlatnak a részvények után járó illeték esedékességének kérdése, amely körül a Pester Lloyd f. évi szeptember 28-iki számában közzétett igénytelen sorainkkal a legközelebb érdekelt kereskedői köröket tájékoztatni kívántuk, és amelyekben a m. kir. központi díj- és illetékkiszabási hivatalnak előttünk ismeretes azt a gyakorlatát, amely szerint a kérdéses illeték utáni késedelmi kamatokat a részvénytársaságnak 581