Adó- és illetékügyi szemle ,1913 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1913 / 1. szám - Az új adótörvények jogorvoslati rendszeréről. 1. [r.]

Boér: Az új adótörvények jogorvoslali rendszeréről. érdekeivel, de másfelől a hatósági szervezet munkájában való észszerű takarékoskodással is indokolható, mert hiszen mindkettővel nehezen volna összeegyeztethető az, hogy a kivetett és már behajtott köztartozásokat az állam egy, a főeljárással egyenlően hosszadalmas, új, ismételt eljárásnak vessen alá, s tehát kétszeres munkával rója meg a különben is rendkívül nehéz és bonyolult s szigorú határidőkhöz kötött teendőkkel terhelt pénzügyi közigazgatási szervezetet. De különben is az 1909: XI. t.-c. 7. §-a, valamint az ennek végrehajtása tárgyában kiadott 1912. évi 100.000 számú P. M. rend. 18. §-a kimondja, hogy: az adótárgynak illetőleg az adókötelezettségnek (hadmentességi díjnál a fizetési kötelezettségnek) megszűnése, az adó hibás kiszámítása, az adótárgy hiánya, az adónak nem a valódi adókötetezettre történt kivetése, valamint többszörös megadóztatás esetében a kivetett adó (hadmentességi díj) leírásának van helye, és hogy az ide vonatkozó eljárást, valamint az e címen leírandó adó mérvét a vonatkozó (fö dadó, ház, tőkekamat és járadékadó, nyilvános számadásra kötelezett vállalatok kereseti adója, általános kereseti adó és jövedelemadó) törvények szabályozzák. Az adó hibás kiszámítása, az adónak nem a valódi adókötelezettre történt kivetése, valamint többszörös megadóztatás esetében, továbbá a fegyveradónál az adótárgy hiányának, hadmentességi díjnál a fizetési kötelezettség megszűnése esetében, s általában mindenkor, ha az adótárgy, illetve az adókötelezettség megszűnése címén járó adóleírás esetein kívül más okokból szűnik meg az adókötelezettség, — ilyenkor a kivetett adók megfelelő helyesbítése, illetőleg leírása a közszolgáltatás befizetéséig bármikor kérelmezhető. Tévesen befizetett vagy jogellenesen beszedett köztartozások visszatérítése — tartozatlan fizetés czímén — a befizetéstől számított 5 éven belid kérhető. A jogszabály tehát az, hogy a kivetett adó helyesbítése s illetve törlése az adó befizetésének időpontjáig bármikor kérhető s így a feleknek módjában áll a rájuk eshetett jogsérelmet egyszerű kérelemmel orvosolni. Ezen jogszabályt természetesen nem érintheti az 1912. évi 100.000 számú P. M. rendeletnek a 177. § ban foglalt s a tévesen befizetett vagy jogellenesen beszedett köztartozásokkal szembea kimondott az a rendelkezése, mely szerint «olyan jogcímen, mely a fennálló törvényes rendelkezések értelmében jogorvoslat útján érvényesítendő, visszatérítésnek helye nem lehet. Ennélfogva a jogorvoslatra kitűzött határidő lejárta után a befizetett összegek visszatérítését igényelni még abban az esetben sem lehet, ha a fél a jogorvoslatokat elmulasztotta, vagy nem merítette ki teljesen». Nézetem szerint az idézett rendelet 18. és 177. §§-ait egybevetve, csak azt mondhatjuk, hogy e korlátozó rendelkezés kizárólag és szoros magyarázattal a tévesen befizetett vagy jogellenesen beszedett köztartozásokra vonatkozhatik esupán, de más esetekben a törlés a köztartozás befizetéséig bármikor kérelmezhető és pedig akkor is, ha az illető érdekelt fél a jogorvoslatokat igénybe nem vette, vagy azokat ki nem merítette. Ezzel ellenkező jogmagyarázat oda vezetne, hogy minden adókötelezett minden fajú adóját meg kellene, hogy felebbezze. sőt az összes jogorvoslatokat ki kellene merítenie, nehogy esetleg elessék az adótörlés jövendő lehetőségétől. 18