Adó- és illetékügyi szemle ,1913 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1913 / 1. szám - Az új adótörvények jogorvoslati rendszeréről. 1. [r.]

Boér: Az új adótörvények jogorvoslati rendszeréről. egyezőleg, de egyúttal célszerűen is megoldhassák és a közszükségleteket kielégíthessék. Egy ilyen szabályozásnak hiánya persze úgy az államra, mint annak polgáraira nézve rendkívül nagy hátrányokat vonhat és rendszerint von is maga után. Az államra nézve hátrányos az, hogy szerveinek esetleges tájékozatlansága, egyéni fogyatkozásai, talán az alaposságra és lelkiismeretes eljárásra való törekvésnek hiánya is, de leginkább az a körülmény, hogy jogszabály hiányában tág tér nyilik az egyéni belátás és akarat szabad érvényesítésére; mindezek nemcsak munkaerőben, de munkaidőben is felesleges pazarlást idéznek elő, s ezenkívül előmozdítják ugyanazon jogszabályoknak hasonló konkrét esetekben egymástól elütő kezelését, ami által nemcsak a jogegységet támadják meg s az egész ügymenetben és ügyintézésben a jogbizonytalanságnak lesznek szüksógképi okozói, de a közigazgatási működés gyorsaságát is lehetetlenné teszik, aminek nyomában azután igen gyakran az intézkedések eredménytelensége fog járni. De hátrányos az államra nézve a közigazgatási működés rendjének szabályozatlansága azért is, mert a felügyeleti és ellenőrzési jog gyakorlása is nehézzé válik, sőt a közigazgatási működésben néha túltengőén sok diskrecionárius elem miatt, annak reális érvényesítése szinte lehetetlenné lesz, vagy esetleg a közszolgálati alkalmazottakkal szemben a felsőbb szerveknek önkényére vezet. Egyáltalában, a helyesen összeállított és közigazgatásunk valamennyi ügy ágazatában legalább az alapelveknek, a lényeg tekintetében azonos eljárási szabályoknak behozatala, egész közigazgatási szervezetünknek működését nemcsak személyessé, egységessé, összhangzóvá, erőteljesebbé és sikeresebbé tenné, de emellett a felügyelet gyakorlását is megkönnyítené s az alsóbb közigazgatási szervek cselekvésének is több biztonságot nyújtana. Az állampolgárok szempontjából pedig a közigazgatási eljárás rendezetlensége nem csupán a konkrét esetekben eljáró szervek önkényének, szabad tetszésének fog tért nyitni, hanem az anyagi jogszabályokban biztosított előnyökből is kizárja őket azáltal, hogy talán a kellő előképzettség, a gyakorlat hiánya miatt, legjobb indulatuk dacára sem lesznek képesek mindazt megtenni, aminek megtevése által intézkedéseiket teljesen megbízható alapokra és indokokra fektethetnék, s eljárásuk tárgyilagosságát biztosíthatnák. A közigazgatási eljárás szabályozatlansága így aztán az állampolgárokra nézve állandó anyagi és alaki jogszabály sértéseknek és sérelmeknek kútforrásává lesz. Feltétlenül szükséges tehát a közigazgatást nem csupán anyagilag, nem csupán működésének tárgyait pontosan megállapítani, de épen olyan szükséges a közigazgatási cselekvésnek külső rendjétT vagyis az egyes közigazgatási szervek cselekvésénél alkalmazandó ügyvitelt, ügykezelést, ezek módjait, eszközeit, valamint a közigazgatási eljárásnak belső rendjét is megállapítani, ami a helyes logika egymásután által, nemcsak az egész eljárás lényegbeli érdembeni helyességét, de egyúttal annak jog- és célszerűségét is biztosítja s az ezek nyomában járó hatások fixirozását is lehetővé teszi. Ennek a szükségességnek megérzése és tudata hozta létre 15