Adó- és illetékügyi szemle, 1912 (1. évfolyam, 1-3. szám)

1912 / 1. szám - A parcellázási illetékről

Illetékügy. — Joggyakorlat. dasági processzus, eredménye a föld produktivitása és a mezőgazdasági munkabérek folytonos emelkedésének. — ha áll, hogy állami érdek a földet olyan gazdák kezeibe juttatni, akik kezében a föld rentabilitása legalább is subjektiv szempontból emelkedik, — ha áll, hogy a népesség szaporodásának előmozdítása szempontjából is tidvösebb a jól fundált parasztbirtokok elszaporodása, mint rosszul jövedelmező közép- és nagybirtokok fentartása: akkor azoknak, akik az illetékkodex reformjával foglalkoznak, lehetetlen a birtokfelosztási tevékenység mértéktelen illetékterhét figyelmen kivül hagyniok, hanem igen is gondoskodniok kell az illetékezés olyan reformálásáról, amely az ország figyelmen kivül nem hagyható pénzügyi érdekei mellett mérlegelje azokat a fontos közgazdasági és szociáüs érdekeket is, amelyek a birtokpolitikai mozgalmak akadálytalan lebonyolításához fűződnek. JOGGYAKORLAT. l.(A m.kir. közigazgatási bíróságnak 22.98011910. P. sz* határozata). A kereskedelmi és iparkamarák nyugdíj alapjának ingóvagyona mentes az illetékegyenérték alól. ítélet: A m. kir. közigazgatási bíróság a panasznak helyet ad s panaszolt illetékegyenértéket töröltetni rendeli. Indokok: A b . .-i kereskedelmi és iparkamara tisztviselői és szolgái számára nyugdíjalapot létesített, mely a m. kir. kereskedelemügyi minister által jóváhagyott nyűgdíjszabályzat szerint kezeltetik. A kereskedelmi és iparkamarák az 1868. évi VL t.-c. értelmében a hazai kereskedelem és ipar érdekeinek együttes előmozdítására hivatott közegek (1, §.), amelyek a céljaik megvalósítására szükséges anyagi eszközöket a kereskedőkre és iparosokra törvényes alapon kirótt és a közadók módjára behajtaudó. úgynevezett kereskedelmi és iparkamarai illetékekből fedezik (27. §,) s ezeknek a kamaráknak az állása bélyegkötelezettség szempontjából is a közhatóságokéval egyenlő (25. §). Ez okból a kereskedelmi és iparkamarák által, mint közhatóságok által a fentiek szerint létesített nyugdíjalapok a más közhatóságok által létesített nyugdíjalapokkal ugyanazon tekintet alá esnek, s épen úgy jótékonysági közintézetnek tekintentók, a mint azt a m. kir. pénzügyminister 1890. évi 13.910. sz. alatt kelt körrendelében (M. 0. R. T. 1890. évf. 194. lap) a vármegyei és törvényhatósági, városi tisztviselői nyugdíjalapokra nézve már megállapította. Már pedig a jótékonysági közintézetek ingó vagyona az 1881. évi XXVI. t.-c. 24. §-anak e) pontja értelmében az illetékegyenérték alól mentes. 2. (A m. kir. közigazgatási bíróság 5877/1912. P. sz. határozata.) Az illetékegyenértékköteles jogi személy a tulajdonjoggal ingyen megszerzett, de a haszonélvezeti jog szolgalmával terhelt ingatlan után illetekegyenértékkel addig nem róható meg, míg a haszonélvezeti jogot is meg nem szerezte. ítélet: A m. kir. közigazgatási bíróság a panasznak helyet ad s a panaszolt illetékegyenértéket töröltetni rendeli. Indokok: A panaszolt illeték egyenérték X város terhére azután az ingatlan után szabatott ki, amelyet néhai X. X.-tól a végrendeletben megjelölt örökösök életfogytiglani haszonélvezetijogával terhelten örökölt s amely után a kir. pénzügyigazgatóság felterjesztő jelentése szerint örökösödési illetékkel is megrovatott. Az illetékegyenérték törlése iránt 61