Adó- és illetékügyi szemle, 1912 (1. évfolyam, 1-3. szám)

1912 / 1. szám - Fogyasztási adóink rendszere

Kiss: Fogyasztási adóink rendszere. vagy az ezenfelül termelt exkontingens szesz kerül-e megadóztatásra. A termelési adó mindig a kisebbik adótétel szerint és az egyszerűbb főzőkészülékeknél átalányozási alapon, az olyan főzőüstöknél pedig, a melyeknek átmérője a magasságuk felénél nagyobb, a tényleges termeivény szerint, de 15%-nyi leengedés mellett fizetendő. A fogyasztási adó, melynek — mint fentebb is mondottuk, —• kétféle, egy kisebb és egy nagyobb tétele van, mindig a termelt alkohol tényleges mennyisége után fizettetik, amely alkoholmennyiség hivatalos megállapítása szeszmérőgép jelzése alapján történik. A nyersanyag feldolgozása szempontjából termelési adó fizetésére azok a szeszfőzdék vannak kötelezve, melyek gyümölcsneműeket, bort, szőlőtörkölyt stb. dolgoznak fel; ellenben a lisztesanyagokat, répát, cukorüledéket és magasabb cukortartalmú egyéb anyagokat feldolgozó szeszgyárakban termelt szesz után fogyasztási adó fizetendő. Közgazdasági vonatkozásaiban jelentősek az 1899. évi XX. és 1908. évi XXVIII. törvényeknek azon határozmányai, hogy a fogyasztási adó alá eső szeszfőzdék közül a mezőgazdaságiak, vagyis azok, amelyek kontingensüket valamely mezőgazdasággal való kapcsolatuk alapján bírják, az általuk termelt minden hektoliter alkohol után, mely a kisebbik adótétel alá esik, 6—10 koronáig, a nagyobbik adótétel alá eső alkohol után pedig hektoliterenként 2—6 koronáig terjedő, de az 1908. évi törvény hatályba lépte után felére redukálandó jutalmat élveznek azon okból, mert ezek a szeszfőzdék korlátolt terjedelmű üzemüknél fogva a termelési költségek tekintetében a korlátlan üzemű és legtöbbnyire nagy kontingenssel bíró ipari szeszfőzdékkel szemben hátrányos helyzetben vannak. Szeszadótörvényeink, hogy a szesztermelésnek közgazdasági szempontból kívánatos fejlődését a szesz nagyobb mértékű felhasználása útján és a közegészségi viszonyok hátrányos befolyásolása nélkül biztosíthassák, az ipari célokra felhasználandó szeszt adómentességben részesítik s bárha a szesz termelésének egész menetét ellenőrzés alá helyezik, a vállalkozók üzleti szabadságát nem korlátozzák, mert a termelési időszakot, az erjesztő edények nagyságát, a földolgozandó anyagok nemét és mennyiségét, bizonyos korlátok között a termelő szabad választására bízzák. Általában a modern technika vívmányai a műszaki eljárás során szabadon érvényesülhetnek. Adórendszerünk ezért mondható célszerűnek. Igazságosnak pedig azon okból nevezhető, mert a kész termeivényt vonja adóztatás alá az ú. n. gyártmány adó alakjában. 8 bár a szesz adótétele elég jelentékeny, mégsem oly mértékű, hogy annak következtében a fogyasztás érezhető csökkenést mutatna és az ipari tevékenységet visszaszorítaná, mert míg a szeszadó fejenkénti terhe az újabb statistikai adatok szerint Argentínában 18*24, Oroszországban 16-13, Angliában 13'85, az Egyesült-Államokban 9*41, Franciaországban 8*09, Svédországban 6'30 koronát tesz ki, addig Magyarországban csak 4*57 koronát ér el. A szesz, mely különben sem képez nélkülözhetetlen életszükségletet, elbírja a nagyobb megterheltetést. Erre példát szolgáltatnak azon európai államok, melyekben a szesz tetemesen nagyobb összegű adóval van sújtva. így Franciaországban 210 K, Belgiumban 285 K, Svédországban 172 K, Angolország44