Adó- és illetékügyi szemle, 1912 (1. évfolyam, 1-3. szám)

1912 / 1. szám - A kötelező könyvvizsgálat az osztrák jövedelemadónál

Egyenes adók. — Joggyakorlat. 1000 K-t kitevő bére alapján kiigazíttatni rendeli. Indokok: Panaszos házában az 1. és 2. számú lakást, illetve vendéglői helyiséget panaszos fia K. Frigyes használja, aki ezért az általa aláírt bevallási ív és az 1910 augusztus 10-án külön kiállított nyilatkozat szerint évi 1000 K összeget fizet. Ez az összeg összehasonlítás útján 1400 K-ára emeltetett fel. A felemelést a közigazgatási bizottság helyben hagyta, és a bevallott összeg mellőzését azzal indokolja, hogy K. Frigyes panaszos háztulajdonossal rokonságban van. Ez a határozat a törvénynek nem felel meg. Ugyanis az 1909 : VI. t.-c. 13. §-a értelmében a tényleg bérbeadott házak után az adó a bevallott összeg alapján vetendő ki, s a bevallott összeg csak akkor mellőzhető és ehelyett a bérjövedelem becslés útján csak akkor fizetendő meg, ha az idézett törvény 49. §-ában foglalt esetek valamelyike forog fenn, nevezetesen : 1. ha vallomás nem adatik, vagy a bevallott vallomásnak megjelölt hiányai nem pótoltatnak; 2. ha üzlet felszereléssel, földbirtokkal, házi kerttel, vagy más állami egyenesadó alá eső dolgokkal és helyekkel van a lakás bérbeadva; 3. ha a háztulajdonos közvetítő főbórlővel, vagy építkezési vállalkozóval van szerződésben ; 4. ha a bér fejében természetbeni szolgáltatások adatnak. Ezek között a kivételek között tehát nem fordul elő az az eset, midőn a háztulajdonos és bérlője egymással rokonságban vannak, miből kifolyólag ezen a címen a bevallott bérösszeget mellőzni ós a bérjövedelmet becslés útján megállapítani nem lehet, annál kevésbé lehet a bevallott bórt a kivetés folyamában minden hivatalos becslés nélkül felemelni. 5. (A m. kir. közigazqatási bíróság 10,93711911. P. sz. határozata.) Nem lehet a ház haszonértékéhez számítani azt a vízdíjat, amit a bérlő, mint üzlettulajdonos az üzleti célra felhasznált víz után fizet. Ítélet: A m. kir. közigazgatási bíróság a panasznak helyt ad és az 1910. évi házbéradó alaphoz hozzá adott 1500 K vízdíjat töröltetni, és ez alapon az adót kiigazíttatni rendeli. Indokok: Panaszos háztulajdonos a házbérvallomási ívben megjegyezte.hogy az 1., 3., 5., 6. és 8. számú lakók a vízdíjat is fizetni kötelesek. Ez alapon a bevallott bérhez 1500 K vízdíj hozzáadatott, mit az 1900. évi VI. t.-c. 13. §-ának 3. pontja értelmében a közigazgatási bizottság is helyben hagyott. Ez a határozat azonban téves. Ugyanis a Vízművek Igazgatóságának 6931/1911. számú átiratából kitűnik, hogy egyfelől ez a vízdíj nem 1500 K át, hanem csak 849-22 K-át tett, másfelől ezt nem a háztulajdonosnak fizették a bérlők, hanem a 849*22 K a bérlők kávéházi, bútorkereskedési, tejcsarnoki, illetve vendéglői üzleteiben elfogyasztott víz után fizettetett, mégpedig a külön vízmérő órával rendelkező bérlők által közvetlenül a városi pénztárba. Már pedig az 1909. évi 77,000 P. M. számú végrehajtási utasítás 13. §-ának 3. pontja értelmében is, nem lehet a ház haszonévtékéhez számítani azt a vízdíjat, mit a bérlő mint üzlettulajdonos, üzleti célra felhasznált víz után fizet. 6. (A m. kir. közigazgatási bíróság 455671911. P. sz. határozata). A kaszárnya kantinhelyiségei után nem vethető ki házadó, ha a kaszárnya a városé és a törvényes térítvények ellenében van katonai beszállásolásra átengedve és a kantinos a bért a katonai hatóságnak fizeti. ítélet: a m. kir. közigazgatási bíróság a panasznak olyképen ad helyet, hogy az elsőfokú határozattal 1910. évre fentartott 20 K házosztályadót s illetve az ennek helyébe a II. fokú határozattal előiraton rendeli 113 K 83 fill. házbéradót és ezeknek járulékait törölni s a II. fokú határozat indokaiban foglalt azt a kijelentését, hogy a 1908—1909. évre előírt 68 K 34 fill. házbóradó helyesen van kivetve, hatályon kívül helyezi és utasítja az elsöfokban eljárt m. kir. pénzügyigazgatóságot, hogy az ezen adó törlésére irányuló kórelem felett elsőfokúlag határozzon. Indokok: a házadó alanya a ház birtokosa, vagy 36