Adó- és illetékügyi szemle, 1912 (1. évfolyam, 1-3. szám)

1912 / 1. szám - A pénzügyi közigazgatási bíráskodás szervezeti kérdései. 1. [r.] 2. [r.]

Benedek: A pénzügyi közigazgatási bíráskodás szervezeti kérdései. pénzügyi bizottság javasolja: Utasíttassák a magy. kir. kormány a raagy. kir. közigazgatási bíróság ügykörét illetőleg oly javaslatok tételére, amelyek alkalmasak arra, hogy a m. kir. közigazgatási bíróság jelenlegi hatáskörének megóvása mellett, minden lényeges irányban, e bíróság túlterhelését egyúttal korlátozzák.)) A képviselőház eme határozatán kívül más ok is van, mely ezt a kérdést elemi erővel előtérbe tolja. Az új adóreform. Az 1909. évben alkotott új adótörvények közül a házadótörvóny az 1910. évben lépett életbe s már az 1911. évben 1550 s az 1912. évben a mai napig (1912. jul. 18.) 1003 házadóügyi panasz nyújtatott be a közigazgatási bírósághoz, amely szám hatalmas ügyforgalmi emelkedést jelent, mert az előző években a házadóügyek átlaga 400-on is alul maradt. A jövő évi január hó 1-ével pedig a többi adótörvények is életbe lépnek, ezek között az új alanyi adóra, a jövedelemadóra vonatkozó törvény. Új törvények általában tág kaput nyitnak a jogorvoslatoknak, az új adótörvények complexumáuak végrehajtása pedig beláthatatlan következményekkel járhat. Maga az a körülmény, hogy jövőben az összes egyenes adók egy évi érvénynyel vettetnek ki és így a három éves kivetési eyklus az általános kereseti adóra nézve is megszűnik, a közigazgatási bíróság ügyforgalmát legalább évi 8000 ügygyei szaporítja, amennyiben a három éves cyklusban a jogorvoslatok száma cirka 12.000-re rúgott. De különösen a jövedelemadóra vonatkozó törvény hatása aggályos, ahol minden polgár adóalany, akinek vagyona vagy keresete van. E részben a külföldi példák is óva intenek. Poroszországban az 1903. évben a jövedelmi adó ellen 331.067 felebbezést adtak be. (Korunk nevezetesebb egyenesadóreformjai. Kiadja a m. kir. p. ü. ministerium. 291. lap.) Emellett számot kell vetni azzal a körülménnyel is, hogy a közszolgáltatások együttes kezeléséről szóló 1909. évi XII. t.-c. életbeléptetését sem lehet sokáig halogatni, amikor a törvén}' 2. §-ában elsorolt községi és vármegyei pótadók s a 14. §-ban foglalt vagyonátruházási és átírási illetékek elbírálása a közigazgatási bíróság általános közigazgatási osztályából a pénzügyi osztály ügykörébe megy át. A közigazgatási bíróságról szóló 1896. évi XXVI. t.-cikk sem a bélyeg- és illetékügyekben, sem az egyenesadóügyekben nem korlátozza a panaszjogot, tehát arra való tekintet nélkül, hogy a közigazgatási hatóságok egybehangzóan határoztak-e, hogy a jogkérdés vagy a ténykérdés vált-e vitássá és hogy a vitás jog milyen értéket képvisel, a panaszjog korlátlanul fennáll. Az adóreform keretében a panaszjognak ezt a túltengését a pénzügyi kormány legalább az általános kereseti adóra és a jövedelemadóra vonatkozólag enyhíteni óhajtotta s a panaszjogot korlátokhoz kötötte. A jogi jelszavakra támaszkodó amaz irányzat azonban, mely a közigazgatási bíráskodási törvényalkotás keretében a jogorvoslatok korlátlanságát hirdette, még a javasolt megszorításokon is tágított. így jött létre aztán az 1909. évi X. t.-c. 61. §-a. Hogy e törvényhelynek a jogorvoslatok számával kapcsolatos jelentősége mérlegelhető legyen, ide iktatom a teljes szöveget: «Az adófelszólamlási bizottság határozata ellen a közigazgatási bírósághoz csakis az alább megjelölt esetekben van panasznak helye. 13