A kartel, 1933 (3. évfolyam, 1-5. szám)

1933 / 5. szám - Kartel és horogkereszt

6 A KARTEL 5. sz. niszter által foganatosítható intézkedéseket; ezek között csak utolsó sorban szerepel a kartelbíróság igénybevétele. A lengyel megoldás belső ellentmondása, hogy a minisztériumnak le kell folytatni az ilyen ügyekben mindig elég bonyolult és hosszadalmas vizsgálatot, mert enélkül nem tud állást foglalni, hogy tegyen-e indítványt és minő értelemben a kartelbíróságnál; de mikor befejeződött ez a vizsgálat, akkor nincs módjában állásfoglalásának következményeit levonni és az ügy érdemében intézkedni, hanem ekkor jön még csak az eljárás a kartelbíróság előtt. Ezáltal elérték, hogy voltaképpen két eljárást kell lefolytatni — egy döntéshez. Mert ha az érdekelt fél közvetlenül fordulhatna a kartelbírósághoz, úgy az itt lefolytatandó egy eljárás már döntéshez vezetne. Vagy ha a minisztériumra tartoznék a döntés, akkor is elegendő volna egyszeri eljárás. A fentebb ismertetett megoldás mellett azonban előbb egy hosszú miniszteri vizsgálatot kell lefolytatni csak ahhoz, hogy bírói fórum elé jusson a kérdés. Ez bürokratikussá és nehézkessé teszi az ügy lebonyolításának tempóját. Egy napilapunk szeptember 23-iki számában közölte, hogy az új lengyel karteltörvény alapján a kormány feloszlatta a cementkartelt. A törvény szövegének ismeretében meg kell állapítanunk, hogy ez az újsághír nem lehetett egészen a tényeknek megfelelő, mert hiszen a kormánynak, illetve a kereskedelmi miniszternek ehhez nincs joga. Mindössze a kartelbíróság előtt tehetett ebben az irányban indítványt. A cementkartelt tehát legfeljebb a kartelbíróság ítélete oszlathatta volna fel. Annak megfelelően, hogy a miniszter közvetlen beavatkozási jogot nem nyert, hiányoznak a törvényből azok a gazdasági intézkedésekre vonatkozó felhatalmazások, melyek a magyar törvényben a legkomolyabb fegyvert jelentenek a kormány kezében, nevezetesen fuvarkedvezmények megvonása, a védővámok időleges leszállítása az árdrágító kartel megtörésére, koncessziók megvonása stb. Enélkül a bíróság ítéletének, mellyel egy kariéit feloszlat, nincs megfelelő szankciója, illetve nincs mód annak megakadályozására, hogy a feloszlatott kartel, a tagok csendes egyetértése folytán „gentlemen agreement" formájában tovább ne működjék. Egyáltalában igen szűk az intézkedés köre, mely a kartelek ellen foganatosítható: 1. a kartel teljes feloszlatása, vagy annak egy bizonyos sérelmes intézkedésének hatálytalanítása; 2. a tagok felhatalmazása a karteltől való visszalépésre, vagy egy bizonyos sérelmesnek felismert határozat, teljesítésétől való felmentése. Ezzel az alkalmazható intézkedések ki is merültek. Egy laza, szétesni készülő kartellel szemben a fenti intézkedéseknek hatályuk van, de éppen a legveszedelmesebb esetekben, amidőn a karteltagok élvezik privilegizált helyzetüket és rendkívül összetartóak, akkor a fenti intézekedésektől eredményt aligha várhatunk. Egy jól működő kartelgépezet szétrobbantására csak 1. a kormány gazdasági természetű beavatkozásai alkalmasak és fontos feltétel még 2. jogbiztonság az outsiderek számára. A gazdasági helyzetet túlzottan kihasználó kartel mellett hálás szerep nyílik a kartelen kívüli versenyvállalatnak, azonban a jogrendnek biztosítani kell részére a működési szabadságot — a kartel túlerejével szemben. Ezért fontos alkotórésze a kartelmagánjog az egész kartelellenőrzésnek. A lengyel törvény egyikre sem nyújt módot; nálunk a kormánynak gazdasági intézkedések tételére megvan a felhatalmazása, viszont kartelmagánjog a kartelenkívüli vállalatok jogos érdekeinek védelmére — nálunk is teljesen hiányzik. A részletekre áttérve, kifogásolnunk kell a bejelentési kötelezettség szabályozását. A karteíszerződések semmisség terhe mellett irásba foglalandók. Az írásbafoglalás elmulasztásának tehát semmi más következménye sincs, mint a megállapodás semmissége. Általánosságban ez igen szigorú szankciónak számít, a jelen esetben azonban, tekintve hogy kartelek terén igen gyakoriak a „gentlemen agreement"-ék, melyek értéke amúgy sem a jogi érvényesíthetőségben rejlik, ez a semmisségi klauzula nem kielégítő. Gazdasági hatásaiban igen jelentős kartelmegállapodásokat lehet szóbelileg kötni, ebbe a tagok minden veszély nélkül belemehetnek, mert nem a kartelmegállapodás önmagában esik bejelentési kötelezettség alá, hanem csak annak írásbeli formája. Az írásbafoglalástól számított 14 napon belül kell a bejelentést eszközölni, ennek elmulasztásához már megfelelő szankciók fűződnek, de magában az írásbefoglalás elmulasztása csak a megállapodás érvénytelenségét vonja maga után. A lengyel törvény egyetlen előnyét a magyar törvénnyel szemben a nyilvánosság fokozottabb keresztülvitelében látjuk. A nyilvántartás adataiba bárkinek szabad betekintése van, sőt annak kivonata a lengyel hivatalos lapban is megjelenik. A nyilvántartásba történő bevezetések nem tartalmazhatnak üzleti titkokat, de egyébként époly nyilvános, mint a telekkönyv. A bevezetés alapjául szolgáló okiratokba azonban nem lehet betekinteni. A nyilvántartásnak ezt a rendjét a legnagyobb mértékben helyeseljük. Hiszen ennek az egész bejelentési kötelezettségnek éppen a nyilvánosság számára van jelentősége. A minisztérium úgysem a bejelentés adataiból meríti tudomását, mert ha a miniszter kíván egy kartelszerződésbe beletekinteni, akkor a karteltagok könyveinek, az összes üzleti kalkulációknak bemutatását kérheti. A miniszter