A kartel, 1933 (3. évfolyam, 1-5. szám)

1933 / 4. szám - A biróság módosítja a kartelhez való csatlakozás feltételeit

4. sz. A KARTEL 7 kartelmegállapodás tartalmára, nem tesz különbséget, hogy vájjon a termelés vagy eladás egy mellékes kérdésnek egységes rendezését tartalmazza, avagy lényegbevágó kérdés tekintetében oktroálja rá a piacra az akaratát. A karteltörvénynek eddig az volt a leg főbb előnye, hogy megszüntette legalább a becsületes szándékú kartelek részére a titkolódzást és bujkálást. Míg a törvény megalkotása előtt egyik kartel sem tudhatta, hogy mikor tekinti az egész megállapodást a bíróság érvénytelennek, addig a törvény óta minden kartel annak biztos tudatában lehetett, hogy ha eleget tesz a bejelentési kötelezettségének és működése során sem ütközik bele a karteltörvény rendelkezéseibe, akkor abszolút legális alakulatnak tekintendő. Alighogy a közvélemény kezdett beletörődni a karteltörvény létezésébe és kezdte belátni, hogy a bejelentési kényszer nem jelent merényletet a békés termelőmunka ellen, azonnal jön egy üyen igazságtalanul alkalmazott illeték, mely ellen való védekezés terén ismét jel fognak burjánzani a titokban tartott karttlmegállapodások. Rendszerint azokat a rendelkezéseket szokták leginkább kijátszani, melyeket önkényesnek és igazságtalannak tekintenek az erdekeltek. Nagyon félő, hogy a bejelentés eltitkolása most egy látszólagos erkölcsi alapot fog nyerni azáltal, hogy ezt védekezésnek fogják tekinteni egy igazságtalan adóteher ellen. A fentebb példaképen említett kondiciókartel például nyilván fel fol oszlani és az érdekelt vállalatok vezetői Centlemen agreament-et kötnek, arra nézve, hogy egyik sem fog hosszabb ideig hitelezni, mint a másik. Ezt az eljárást még csak törvényesen üldözni sem lehet, mert lapunk más helyén ismertetünk egy táblai döntést, mely szerint kartel csak ott létezik, ahol valamely magatartásra nézve kötelezettség áll fenn. már pedig a vállalati vezetők által tett ama kijelentés, hogy nem fognak három hónapnál hosszabb hitelkondíciót adni, kötelezettséget rájuk nézve nem állapított meg. tehát nincs kartel és nincs szabálytalanság a bemutatás elmulasztása körül. Egyrészt ennek az általunk kifogásolt joggyakorlatnak, másrészt az illetékkötelezettség igazságtalan megszabásának együttes hatásaként a gentlemen agreament-ek elszaporodása fog mutatkozni, ami pedig a karteltörvénv egész szellemével szöges ellentétben áll. A törvény ugyanis a kartelmegállapodásokat a napfényre akarja hozni, írásbeli formát és bejelentési kötelezettséget ír elő a részükre: nem tekinti a szerződéseket az érdekeltek magánügyének, hanem a közérdek szempontjából ellenőrzést kíván gyakorolni. A jelenlegi fejlődés pedig éppen az ellenkező irányban hidad, — prémiumot ad a titkos megállapodásoknak. K. S. KÜLFÖLDI JOGGYAKORLAT A bíróság: módosítja a kartelhez való csatlakozás feltételeit. Ha a bojkottot egy kartel annak megtorlására alkalmazza, hogy valamely versenytársa vonakodik a kartelhez csatlakozni, akkor e bojkott jogosságának vizsgálatánál mindenekelőtt eldöntendő, hogy minő gazdasági akadálya volt az outsider részéről a kartelhez való csatlakozásnak. Ha az outsider bizonyítja, hogy komoly, a gazdasági létét érintő körülmények miatt tartja magát távol a karteltől. úgy a bíróságnak az lesz az álláspontja, hogy egy ilyen indokolt tartózkodásért nem lehet őt bojkottal sújtani. Ha ellenben magatartásának ilyen elfogadható okát adni nem tudja, akkor úgy tekintendő, mint aki szándékosan provokálta a kartel részéről a retorziókat, maga vállalta a gazdasági harcot, ám lássa, hogy miképpen tudja érdekeit ebben a harcban megvédeni. Az alábbi német kartelbírósági döntésnek az az érdekessége, hogy a bíróság egyrészt kimondotta, hogy az outsider tartózkodása a karteltől indokolt, tehát a bojkott jogtalan, másrészről azonban megjelölte, hogy minő feltételek mellett volna a kartelhez való csatlakozás az outsider részére méltányosan keresztülvihető. Ha tehát ezeket a bíróilag megállapított feltételeket a kartel teljesíti — és az outsider mégis vonakodik csatlakozni, úgy az addig jogtalannak tekintendő bojkott legális harcieszközzé válik. Talán kifogásolni lehetne, hogy a bíróság egyenesen beleavatkozik a szerződési feltételek megszabásába, — azonban figyelembe kell venni, hogy e feltételeket egyik félre sem oktrojálja rá a bíróság. A kartel nem köteles ezen feltételeket az outsidernek megadni és ez utóbbi nem köteles ezek mellett a kartelhez csatlakozni. A