A kartel, 1933 (3. évfolyam, 1-5. szám)

1933 / 4. szám - Gyakorlati kérdések a karteljogban

III. ÉVFOLYAM. A KERESKEDELMI JOG MELLÉKLETE 4. SZÁM. A KARTEL JOGI ÉS GAZDASÁGPOLITIKAI SZEMLE A melléklei szerkesztésééri Dr. KELEMEN SÁNDOR ügyvéd felelős A „Kartel"-t a „Kereskedelmi Jog" előfizetői díjmentesen kapják A mellékletet illető szerkesztőségi levelek Dr. KELEMEN SÁNDOR címére (Budapest VI, Andrássy út 48) küldendők. Egy füzet bolti ára 60 fillér y Gyakorlati kérdések a kartel­ljogban Irta: dr. Kőházi Endre, kir. törvényszéki bíró. Cj Eljárás és az igazolás hatálya. (Folytatás.) E lap ezévi első számában a ..Mulasztás és igazolás" cím alatt kimutattam a kartel­jogi mulasztás eseteit iA) s kifejtettem, hogy a mulasztásokkal kapcsolatos eljárás kettős, mert 1. van igazolás a kereskedelemügyi mi­niszter előtt. 2. ezt követheti egy igazolás a bíróság előtt. (B.) Jelen cikkem céljául mindkét eljárás me­netének és az igazolás hatályának ismerteté­sét tűztem ki. 1. Eljárás a miniszter előtt. A törvény [1931:XX. tc.) 2. § 4. bekez­dése szerint: ..A bemutatás elmulasztása vagy hiá­nyossága esetében a m. kir. közgazdasági miniszter a bemutatásra kötelezett felet a bemutatás teljesítésére vagy hiánypótlásra felhívhatja s a fél ennek a felhívásnak eleget tenni köteles." A rendelet .5381 1931. M. E.) 9. §-a pe­dig azt mondja ki. hogy a miniszter ..a bemutatás elmulasztása esetében a kötelezetteket felhívja a bemutatásra és mu­lasztások igazolására." A két rendelkezés egybevetéséből és a dolog természete szerint a miniszter előtti eljárás kezdődhetik: a) a miniszter részéről a mulasztó félhez intézett, az elmulasztott cselekmény pótlá­sra és igazoló nyilatkozat beadására irá­nyuló felhívással. b) a fél igazolási kérelmével olyan eset­ben, mikor a fél mulasztását észlelve, felhí­vást nem vár. hanem az eljárást maga kez­deményezi. A felhívás folytán, vagy önként beadott igazolási kérelemnek a miniszter a saját ha­táskörében helyt adhat s ez esetben az igazo­lási eljárás végleg befejeződik, vagy az iga­zolási kérelmet elutasítja s ezzel az ügyet a törvény 14. §-a értelmében bírói útra tereli. A rendelet 9. §-a úgy intézkedik, hogy ,.a pénzbírság kiszabása iránt az intéz­kedést (T. 14. §) mellőzni kell az ellen, aki kimutatja, hogy bemutatási kötelezettségé­nek hibáján kívül nem tett eleget", a 10. § pedig a hiánypótlásra való fel­hívással kapcsolatban mondja azt, hogy ha a miniszter felhívásának a felhívásban meg­szabott határidő ..lejárta után a mulasztás egyidejű igazolásával eleget tettek, a bemu­tatást szabályszerű időben történtnek kell tekinteni." Az igazolási kérelem alapossága esetén tehát a miniszter a kérelemnek helyt adva, a további eljárást mellőzi s ezzel az egész el­járás véget ér. Ha azonban az igazolási ké­relem nincs kellően megalapozva, a törvény 14. §-ának első bekezdése értelmében utasí­tást ad a m. kir. kincstári jogügyi igazgató­ságnak a bírói eljárás kérelmezésére. 2. Eljárás a bíróság előtt. A törvény 15. §-a úgy rendelkezik, hogy a mulasztás büntetéséül kirovandó bír­ságolási eljárásra a kereskedelmi vétségek esetében követendő eljárás szabályait kell megfelelően alkalmazni, továbbá hogy az el­járás a törvényszék hatáskörébe tartozik, s hogy az igazságügyminiszter az esetleg szük­séges külön szabályokat — ideértve az ille­tékességre és a fellebbvitelre vonatkozó sza­bályokat is — rendelettel állapíthatja meg. (Itt mindjárt meg kell jegyezni azt, hogy az itt igazolásnak nevezett eljárás volta­képpen rendbüntetési eljárás, amely igazolást foglal magában olyképp, hogy az igazolás sikere felmentésre vezet. Igazolásnak csak azért lehet nevezni, mert a törvény 14. §-a 1. és 2. pontja a büntetés kiszabásának fel­tételéül az ..igazolatlan" mulasztást kívánja meg s mert a mulasztás ,.igazolás"-ának kér­dése csaknem az egész bírságolási eljárást kitölti.) Minthogy az igazságügyminiszter a tör­vény 15. § második bekezdésében adott felha-

Next

/
Oldalképek
Tartalom