A kartel, 1932 (2. évfolyam, 1-6. szám)

1932 / 6. szám - Uj irányok a cseh karteltervezetben

48 A KARTEL 6 lentőségétől és a körülményektől. A kartelre, annak valamely tagjára, vagy szervére kirótt büntetés ebből az összegből behajtható. A magyar törvénytől sok eredményt nem vártunk. Gyakorlatban azonban még hasznavehetetlenebbnek bizonyult. Ennek az oka pedig a végrehajtás erélytelensége. Sok olyan intézkedés van a magyar törvényben, amely mint kiindulási és eljárási alap, — gyökeres végrehajtás mellett hasznosnak bizonyult volna. Elégtételül állapíthatjuk meg, hogy a cseh tervezet ezeket mind átvette, de úgy, hogy azoktól a gyakorlatban több eredményt lehet várni. Hogy csak egyet említsünk: a lajstrom a magyar törvény egyik legjelentősebb rendelkezése. Mégis értéktelen, mert nem nyilvános, — ezzel szemben a cseh lajstrom nyilvános lesz és bárki betekintést nyerhet. A nyilvánosság bevonására pedig mindenütt szükség van. A magyar törvény megfosztotta a fogyasztót a keresetindítás jogától és csak a közvélemény szava kényszeríthet ki közvetlen vizsgálatot. Mennyivel könnyebb és eredményt elérhetőbb helyzetben volna az eljárást megindító miniszter, vagy bizottság, ha a közvélemény rögtön a lajstromból nyert tárgyi adatokkal is rendelkezne. És nemcsak sejtések után botorkálna. SZEMLE. Esetek a német kartelmagánjog köréből. Tekintve, hogy e terrénum nálunk úgyszólván szűzföld, érdekesnek vélem a kartelmagánjog köréből két határozatot közölni. A német kartelrendelet ugyan szabályozza a kartelmagánjogot, különösen a felmondási jogot, valamint a kényszereszközök alkalmazását. A kartelmagánjog számos problémája azonban az általános magánjog, valamint szorosabb szervezetű karteleknél, melyek egyesületet, magánjogi társaságot, vagy valamilyen kereskedelmi társaságot alkotnak, a társasági jog szabályai alapján kerül eldöntésre. Ilyenkor a bíróságokat a társasági jogviszonyok megítélésénél a kartelmagánjog szempontjai vezérlik. Erre példa a következő Ítélet: Egy kartel tagjai egy közös eladási szervet alapítottak egy kft. formájában. A társasági szerződés kiegészítését képezte a kartelmegállapodás, mely azonos időtartamra szólt. Felperes a kartelt felmondta, felmondását a kartelrendelet értelmében] a kartelbíróság érvényesnek ismerte el. Erre a kartel 17 más tagja is felmondta a kartelt és a kartelbíróság e felmondásokat is elfogadta. Erre a taggyűlés elhatározta a kft. feloszlatását. A kft. és felperes között különböző perek folytak, melyek során a Reichsgericht (RG.) elismerte, hogy a kft. jogosult felperes üzletrészét bevonni és kimondta, hogy a bevonás végrehajtásáig felperes tagsági jogai és kötelezettségei nyugszanak. A kft., mely már felszámolásban volt, erre elhatározta az üzletrész bevonását. Felperes szerint a határozat érvénytelen, mert felszámolás alatt nem lehet üzletrészt bevonni. A RG. azonban, tekintettel a kartelviszony különleges természetére, ennek lehetőségét kivételesen elismerte, mert ha azt körülményei megkövetelik, hogy felperes, mint a disszidens csoport képviselője, a kartelhű tagokkal szembeállíttassék, mert a kft. még a felszámolás alatt is tud kartelhű tagoknak számos előnyt nyújtani, pl. közös eladás, szabadalomhasználat. Ezekre felperes, aki kilépett a kartelből, nem tarthat igényt, mert kft. tagsági jogai nyugszanak. Kimondta azonban a RG, hogy felperes követelhet a kft.-tői elszámolást, azirányban, hogy mennyi üzletrészének értéke. A mérleg publikálásával a kft. e kötelezettségének nem tett eleget, mert ebben a berendezés és a szabadalmak alacsony értékelése révén titkos tartalékok is vannak. (RG, 1931. máj. 5, Juristische Wochenschrift, 1931, 3112. old.) Egy másik a kartelmagánjog szempontjait érvényre juttató ítélet, a magánjogi társaságok jogára vonatkozik. Felperes nyerscukorgyáros 7 versenytársával együtt egy magánjogi társaságot: H. nyerscukoregyesületet alapított érdekeik kölcsönös előmozdítására. A H. társaság, mint társaság belépett a Középnémet Nyerscukorgyárosok Egyesülete nevű kariéiba, mely szintén magánjogi társaságként volt megszervezve. A H, tagok kötelezték magukat, hogy nyerscukrukat a kartel finomítóiban dolgoztatják fel. A kartel-társaság tartama 1932-ben lejárt, de 5 évre meghosszabbították. A meghosszabbításhoz a H. társaság is hozzájárult. A H. társaság kebelében az e kérdésről tartott szavazásban felperes a meghosszabbítás ellen szavazott. A meghosszabbítás folytán felperes felmondta mindkét társaságbeli tagságát. A RG. abból indult ki, hogy bár a 8. H, tag csoportosan lépett be a karteltársaságba, mégis tekintve, hogy H, egy magánjogi társaság, a tagok a karteltársaságbeli tagsági jogokat saját személyükben szerezték meg. Tehát;, bár mint 8 személy egysége voltak tagjai a kariéinak, mégis jogilag mindegyik külön lett tag és így külön felmondási joga is van nyomós ok fennforgása esetén. — Azt a kérdést is, hogy fennforog e nyomós ok, nem a H. társaság szempontjából, hanem az egyes tagok szempontjából kell elbírálni. A H, társaságnak határozata, mellyel a kartel meghosszabbításához hozzájárúl, felperest tehát nem köti, mert ő közvetlenül tagja a karteltársaságnak, tehát a meghoszabbításhoz való hozzájárulás felől maga határoz. De a H. társaság többi tagjai felperest nem majorizálhatják az okból sem, mert a magánjogi társaság határozatait más megállapodás hiányában egyhangúan hozza. (RG. 1932. máj. 3. Juristische Wochenschrift 1932, 2399 old. Dr. Szenté Andor. Felelős kiadó: DR. SZENTÉ LAJOS. A KERESKEDELMI JOG-OT ÉS A KARTEL-T olvassa minden niíeljogász, minden közgazdász, minden vállalkozó és minden kereskedő. DUNÁNTÚL PÉCSI EGYETEMI KÖNYVKIADÓ ÉS NYOMDA RT. PÉCSETT