A kartel, 1932 (2. évfolyam, 1-6. szám)

1932 / 6. szám - Karteltörvényünk hiányai és a szénkérdés

6 A KARTEL 43 laikus előtt is legbeszédesebben feltárult a szénkartel kérdésével kapcsolatban. E kérdés tekintetében a legteljesebb káosz uralkodik és ezzel tág tere nyílik a demagóg interpre­tálások számára. Azáltal, hogy nincs oly fó­rum, ahol az érdekeltek adataikat előadhat­nák, érveiket összemérhetnék és felettük má­sik, döntésre hívatott szerv, amely az ekként felsorakoztatott adatok összemérése alapján megalkothatná ítéletét, — teljes homály fedi a kérdéseket. Nagyon tiszteljük a napi sajtót és elismer­jük feladatának jelentőségét, horderejét és érdemeit. De mégis abszurd helyzet, hogy ,,Az EST" riporterének adatai alapján tár­gyaljon a Kartelbízottság, miként ez a fenti lap hasábjain olvasható volt; de ennek hitelt is adhatunk, hiszen tényleg nincs intézmény­szerű gondoskodás arról, hogy a Kartelbí­zottság az eléje kerülő ügyek tekintetében miként jusson adataihoz. Nincs megszabva az sem, hogy kinek van joga ügyfélként fel­lépni és bizonyítási indítványokat előterjesz­teni. Ilyenmodon az egyes állásfoglalások el­hangzanak, az adatok tornyosulnak, de egymástól függetlenül, mintegy légüres tér­ben mozogva, mert nincs rá mód és alkalom, hogy ezen adathalmaz lényeinek konfrontá­lásából az anyagi igazságot akár csak egy lépéssel is előbbre vezető eredmény jöjjön ki, Vida Jenő a „Pesti Tőzsde" hasábjain bizo­nyítja, hogy nincs is szénkartel, de ha mégis van, úgy ez a kartel nem drágít, mert olcsób­bak vagyunk, mint bárhol a világon. Ezzel szemben a sajtótermékek soroziaita az ellenkezőjét bizonyítgatja és olyan zűr­zavar van e kérdés terén, hogy tud­tunkkal még azt sem sikerült tisztázni, hogy azok a bizonyos irányáraik melyeket az előző kormány iái harc egy bizonyos, ma már rég túlhaladott fázisában mint nagy ered­ményt könyvelt el, — voltaképen ol­csóbbak-e, avagy drágábbak a tavalyi árak­nál? A közvélemény ebben a kérdéses időpontban 24 óráig azt hitte, hogy a tavalyi árak nem emelkedtek, sőt bizonyos mázsánkénti 30 filléres csökkenésről olvas­tunk. Az öröm nem sokáig tartott, mert jöttek az ellenadatok, melyek viszont azt tartal­mazták, hogy a kérdéses árengedmény ugyan megtörtént, de olyan cikknél, mely a tö­megfogyasztás szempontjából alig jön figye­lembe, a valóban fontossággal bíró árak változatlanul maradtak, vagy pláne emelked­tek. Utána jött az előző kereskedelmi minisz­ter nyilatkozata, amely a szénkartelt meg­védte az elhangzó támadások ellen, mire a sajtó a minisztert támadta . .. Számadatok tisztázása helyett szenvedélyeshangú ,polé­miák. Az újságolvasó ember, a man of the street a kérdést könnyebbik végénél fogja meg és meggyőződéssel szidja a szénkartelt, ebben a napisajtó állandó kartelellenes kirohanásai­val segítségére van. De aki objektivitásra törekszik és nem éri be a közgazdasági köz­helyek reprodukálásával, — az képtelen tisz­ta képet nyerni. Az utolsó hetekben pedig a „kartelkinövések" ellen hangzottak el ille­tékesebbnél illetékesebb helyről nagyon ko­moly fenyegetések. De arról hogy minő vá­lasztóvizet fog a kormány ahhoz a súlyos feladathoz használni, hogy szétválassza a „kartelkínővéseket", a közhasznú közgazda­sági tevékenységtől, — erre nézve még irány­elveket sem hallottunk! Mi pedig éppen ezen a ponton kívánunk je­len sorainkkal bekapcsolódni, éppen az idevá­gó probléma megoldására nézve hívjuk fel az illetékesek figyelmét! A kartelek által csépelt tiszta búzát az ugyancsák nagy mennyiségben közéje keveredett pelyvától csakis a kartel­törvény gyökeres reformja, a kontradiktórius eljárásnak az egész vonalon való alkalmazása tisztíthatja meg. Jogéletünk legtöbb területén gondolni sem lehetne a kontradíktórí'kus eljárás nélkülö­zésére. El se tudnók képzelni, hogy polgári perek az érdekelt felek kizárásával, egyedül a bíróság által zárt ajtók mögött lefolytatott bizonyítási anyag alapján kerülne bírói dön­vtés elé! Époly kevéssé nélkülözhetők a köz­vetlenül érdekeltek képviselői a kartelek el­len meginduló vizsgálat terén. A hiba forrása a karteltörvényben van -— csupa előkelő és exkluzív szervet létesít ezen exisztenciális kérdések elintézésére. Itt van a kartelellen­őrzés feje : a közgazdasági miniszter, kinek teendőit a kereskedelmi miniszter látja el. Diszkrecionális jogkörben, indokolási kötele­zettség nélkül, egyedül politikai felelősségre vonás terhe mellett intézkedik. Senki sem tudja, hogy adatait honnét meríti, a helyzet­ről ki informálja, álláspontját iái beszerzett kalkulációknak mely nyilvánvalóan téves vagy hamis adata tereli helytelen irányban. Hasonló áll a Kartelbizottságra, — zárt aj­tók mögött birkóznak jeles politikai és köz­gazdasági szaktekintélyek egy-egy szakma kalkulációjával, melynek ezernyi finomságá­ba alig van tényleges betekintésük. Osztjuk tehát dr. Király felfogását a, kontradiktóri­kus eljárás sürgetésében, de nem osztjuk annak megvalósítása terén való elgondolásait mert a kontradiktóríusságot nem akként kép­zeljük, hogy alkár a Közgazdasági Társaság, akár a Jogászegylet, vagy egy külön e célra alakítandó „magyar kartelankét" valósítsa azt meg. Ehelyett a bíróságnak kell megadni a kartelkérdés terén őt megillető szerepet, melytől a kar teltörvény megfosztja. A ma­gyar bíróság tekintélyét, pártatlanságát és függetlenségét semmiféle ankét nem tudja pótolni ! A döntésre kerülő vitás ügy szak­májából kikerülő ülnökök bevonásával ala-

Next

/
Oldalképek
Tartalom