A kartel, 1932 (2. évfolyam, 1-6. szám)
1932 / 6. szám - Karteltörvényünk hiányai és a szénkérdés
6 A KARTEL 43 laikus előtt is legbeszédesebben feltárult a szénkartel kérdésével kapcsolatban. E kérdés tekintetében a legteljesebb káosz uralkodik és ezzel tág tere nyílik a demagóg interpretálások számára. Azáltal, hogy nincs oly fórum, ahol az érdekeltek adataikat előadhatnák, érveiket összemérhetnék és felettük másik, döntésre hívatott szerv, amely az ekként felsorakoztatott adatok összemérése alapján megalkothatná ítéletét, — teljes homály fedi a kérdéseket. Nagyon tiszteljük a napi sajtót és elismerjük feladatának jelentőségét, horderejét és érdemeit. De mégis abszurd helyzet, hogy ,,Az EST" riporterének adatai alapján tárgyaljon a Kartelbízottság, miként ez a fenti lap hasábjain olvasható volt; de ennek hitelt is adhatunk, hiszen tényleg nincs intézményszerű gondoskodás arról, hogy a Kartelbízottság az eléje kerülő ügyek tekintetében miként jusson adataihoz. Nincs megszabva az sem, hogy kinek van joga ügyfélként fellépni és bizonyítási indítványokat előterjeszteni. Ilyenmodon az egyes állásfoglalások elhangzanak, az adatok tornyosulnak, de egymástól függetlenül, mintegy légüres térben mozogva, mert nincs rá mód és alkalom, hogy ezen adathalmaz lényeinek konfrontálásából az anyagi igazságot akár csak egy lépéssel is előbbre vezető eredmény jöjjön ki, Vida Jenő a „Pesti Tőzsde" hasábjain bizonyítja, hogy nincs is szénkartel, de ha mégis van, úgy ez a kartel nem drágít, mert olcsóbbak vagyunk, mint bárhol a világon. Ezzel szemben a sajtótermékek soroziaita az ellenkezőjét bizonyítgatja és olyan zűrzavar van e kérdés terén, hogy tudtunkkal még azt sem sikerült tisztázni, hogy azok a bizonyos irányáraik melyeket az előző kormány iái harc egy bizonyos, ma már rég túlhaladott fázisában mint nagy eredményt könyvelt el, — voltaképen olcsóbbak-e, avagy drágábbak a tavalyi áraknál? A közvélemény ebben a kérdéses időpontban 24 óráig azt hitte, hogy a tavalyi árak nem emelkedtek, sőt bizonyos mázsánkénti 30 filléres csökkenésről olvastunk. Az öröm nem sokáig tartott, mert jöttek az ellenadatok, melyek viszont azt tartalmazták, hogy a kérdéses árengedmény ugyan megtörtént, de olyan cikknél, mely a tömegfogyasztás szempontjából alig jön figyelembe, a valóban fontossággal bíró árak változatlanul maradtak, vagy pláne emelkedtek. Utána jött az előző kereskedelmi miniszter nyilatkozata, amely a szénkartelt megvédte az elhangzó támadások ellen, mire a sajtó a minisztert támadta . .. Számadatok tisztázása helyett szenvedélyeshangú ,polémiák. Az újságolvasó ember, a man of the street a kérdést könnyebbik végénél fogja meg és meggyőződéssel szidja a szénkartelt, ebben a napisajtó állandó kartelellenes kirohanásaival segítségére van. De aki objektivitásra törekszik és nem éri be a közgazdasági közhelyek reprodukálásával, — az képtelen tiszta képet nyerni. Az utolsó hetekben pedig a „kartelkinövések" ellen hangzottak el illetékesebbnél illetékesebb helyről nagyon komoly fenyegetések. De arról hogy minő választóvizet fog a kormány ahhoz a súlyos feladathoz használni, hogy szétválassza a „kartelkínővéseket", a közhasznú közgazdasági tevékenységtől, — erre nézve még irányelveket sem hallottunk! Mi pedig éppen ezen a ponton kívánunk jelen sorainkkal bekapcsolódni, éppen az idevágó probléma megoldására nézve hívjuk fel az illetékesek figyelmét! A kartelek által csépelt tiszta búzát az ugyancsák nagy mennyiségben közéje keveredett pelyvától csakis a karteltörvény gyökeres reformja, a kontradiktórius eljárásnak az egész vonalon való alkalmazása tisztíthatja meg. Jogéletünk legtöbb területén gondolni sem lehetne a kontradíktórí'kus eljárás nélkülözésére. El se tudnók képzelni, hogy polgári perek az érdekelt felek kizárásával, egyedül a bíróság által zárt ajtók mögött lefolytatott bizonyítási anyag alapján kerülne bírói dönvtés elé! Époly kevéssé nélkülözhetők a közvetlenül érdekeltek képviselői a kartelek ellen meginduló vizsgálat terén. A hiba forrása a karteltörvényben van -— csupa előkelő és exkluzív szervet létesít ezen exisztenciális kérdések elintézésére. Itt van a kartelellenőrzés feje : a közgazdasági miniszter, kinek teendőit a kereskedelmi miniszter látja el. Diszkrecionális jogkörben, indokolási kötelezettség nélkül, egyedül politikai felelősségre vonás terhe mellett intézkedik. Senki sem tudja, hogy adatait honnét meríti, a helyzetről ki informálja, álláspontját iái beszerzett kalkulációknak mely nyilvánvalóan téves vagy hamis adata tereli helytelen irányban. Hasonló áll a Kartelbizottságra, — zárt ajtók mögött birkóznak jeles politikai és közgazdasági szaktekintélyek egy-egy szakma kalkulációjával, melynek ezernyi finomságába alig van tényleges betekintésük. Osztjuk tehát dr. Király felfogását a, kontradiktórikus eljárás sürgetésében, de nem osztjuk annak megvalósítása terén való elgondolásait mert a kontradiktóríusságot nem akként képzeljük, hogy alkár a Közgazdasági Társaság, akár a Jogászegylet, vagy egy külön e célra alakítandó „magyar kartelankét" valósítsa azt meg. Ehelyett a bíróságnak kell megadni a kartelkérdés terén őt megillető szerepet, melytől a kar teltörvény megfosztja. A magyar bíróság tekintélyét, pártatlanságát és függetlenségét semmiféle ankét nem tudja pótolni ! A döntésre kerülő vitás ügy szakmájából kikerülő ülnökök bevonásával ala-