A kartel, 1932 (2. évfolyam, 1-6. szám)

1932 / 5. szám - A kartelkérdés az International Law Association oxfordi kongresszusán

5. sz. A KARTEL 35 leges volt a véres kard körülhordozása e tör­vényjavaslat ellen, másrészt ezen idő alatt a súlyosbodó viszonyok nyomása folytán annyi magángazdasági feladatot kellett az állam vállára raknunk, hogy szinte anakronizmus­ként hatna, ha éppen a kartelkérdés terén kar­doskodnánk a magángazdaság mozgási sza­badságának érinthetetlensége és szuverénitása mellett. Tudnunk kell azonban, hogy ez a vitakérdés csak hazánkban jutott nyugvó­pontra, de mindenütt felbukkan és egyforma hevességgel foglalkoztatja a kedélyeket, ahol a kormányzat a fogyasztói érdekeltségek nyo­mása alatt karteltörvény alkotását napirendre tűzi. Ezen várható vitáknál szerettem volna a törvényes szabályozás előharcosainak ke­zében azt a fegyvert látni, mely ha nem is döntő, de mégis egy lehetne a rendelkezésre álló érvek tömkelegében, — hogy t. í. az International Law Association 1932. évi ox­fordi kongresszusa is kimondotta az állami ellenőrzés jogosságát a közérdek védelmében. Érdekesképen ugyanis nálunk Magyarorszá­gon a karteltörvénynek csakis általános vi­tája volt a közvélemény előtt és úgy látom, h°gy gyakran hasonló a helyzet a külföldön is. Értve ezalatt, hogy az ellentáborok kime­rültek abban az elvi harcban, hogy kell-e karteltörvény, avagy sem. „A karteltörvény­ről" volt többnyire a hírlapokban, az értekez­leteken, sőt még a parlamentben is nagy­részt szó. A törvény egyes intézkedéseinek helyességéről vagy helytelenségéről a közvé­lemény szélesebb rétegeit alig informálták. Nem az volt a kérdés, hogy „milyen legyen, mit tartalmazzon a karteltörvény?", hanem csakis arról hadakoztak, hogy „legyen, vagy ne legyen?" Mikor aztán mindkét tábor kime­rült érveik propagálásában, akkor a kormány megalkotta saját elgondolása szerint a tör­vényt, melyről bőségesen nyílt alkalmunk e lap hasábjain véleményünket kifejteni. Kül­földi jogászkollégáim szerencsésebb tárgya­lási napirendje érdekében szántam tehát a kartelbizottság javaslatát, hogy ugyanis el­kerülhető legyen a nagy elvi kérdés, beavat ­kozhatik-e az állam, és rá lehessen térni arra, hogy mely intézkedésekkel valósítsa azt meg? Ezért lett volna fontos, ha az International Law Association leszögezte volna magát a fentebb ismertetett alapelv mellett. Azzal a szándékkal mentem tehát a konferenciára, hogy minden részletkérdés mellőzésével, az előterjesztett javaslat ezen pontja mellett fo­gok felszólalni és elfogom mondani azt, amit itt röviden ismertettem. A kartelbizottság tárgyalásának és egy­úttal a konferenciának utolsó napján azonban összeültek e bízottságnak jelenlevő tagjai és hátbatámadva saját előadójuk, Király Fe­rencnek, kitűnő és nagy gonddal előkészített javaslatát és éppen az általam fentebb idé­zett pontot, melynek elvi jelentőségét kifej­tettem, — egyszerűen kihagyták! A kellő­számú példányban kinyomatott eredeti javas­lat helyett néhány gépírásos papírlap cirku­lált egy pár beavatott kezében, melynek tar­talmából csak annyit sikerült megtudnom, hogy az általam támogatni kívánt pont — hiányzik. Mire a felszólalás joga rám jutott, a konferencia, melynek tagjai nem ís igen tud­ták, hogy miről van szó, már meg is szavaz­ta e pont kihagyását. Midőn tehát az eredeti Király-féle javaslat hiányzó pontja mellett szót emeltem, az elnök felvilágosított, hogy e kérdés tárgytalan, mert már leszavazták. Arra kellett tehát szorítkoznom, hogy indo­koljam sajnálkozásomat ezen fontos elvi ki­jelentés elejtése felett. Felszólalásomra a kar­telbizottság részéről kedves kongresszusi ba­rátom, az 1928-as varsói konferencia szerve­zője, dr. Román Kuratovsky. varsói ügyvéd válaszolt, kifejtve, miszerint lehetséges, frogy azon államok szemszögéből tekintve, melyek­ben létezik karteltörvény, kívánatos volna egy elvi kijelentés megtétele a kérdéses értelemben, azonban az International Law Association bi­zottságának olyan javaslatot kell a konferen­cia elé terjeszteni, melyet tagjaínak többsége ís magáévá tehet. Vitára, eszmecserére, meg­győzésre idő nem volt, mert, miként jeleztem, az egész 22 perc és 34 másodperc alatt zaj­lott le. Ezen idő alatt egymásután álltak fel a ..vita" résztvevői és lapidárís rövidségééi je­lölték meg. hogv mely pont kihagyását kíván­ják a Király-féle javaslatból. Módosításuk indokolására már nem telt idő, még kevésbbé ^rra, ho^v az előadó álláspontját megvédje. Percek alatt szítává lőtt romhalmaz lett az előadó nagy gonddal összeállított iavaslata. \z idő előrehaladása hozta a megoldást, ami­kor ís az elnök éppen e körülményre való hi­vatkozással azt az indítványt tette fel szava­zásra, hogy fejezze kí a konferencia őszinte köszönetét az előadó kitűnő munkájáért, a ha­tározati javaslatot pedig ,,to further consíde­ratíon", további megfontolás végett adiák vissza a bizo+tságnak. Kétségtelen, hogv a bí­zottság az elkövetkezendő két esztendő ^latt el ís fog ismét mélvední az anyagban. Kívá­natos azonban az volna, hogv a konferenciá­nak ís módot nyújtson a vezetőség a gonddal előkészített íelentések megfelelő vizsgálatára. A következő konferenciát két év múlva Budapesten tartja az I, L. A. Reméljük, hogy mint vendéglátóknak nemcsak a társadalmi programok összeállításában lesz szerepünk, hanem, n^gvobb tér nyílik számunkra a tár­gyalások menetének szervezéséhen is és a ma­gyar vezetőség iarra fogía felhasználni oxfordi tapasztalatainkat, hogy tudományos eredmé­nyek terén is a budapesti konferencia kima­gasló jelentőségű legyen.

Next

/
Oldalképek
Tartalom