A kartel, 1931 (1. évfolyam, 1-7. szám)

1931 / 1. szám - A magyar szociáldemokrata párt karteltörvényjavaslata

8 A KARTEL 1. sz. Irodalom. Szemlénk következő számaiban ismertetni fogjuk a kartelirodalom utolsó évének termékeiből a következő munkákat: C. Lammers: Internationale Industrie-Kartelle. C. Heymann, Berlin 1930. Dr. S. Tschierschky: Kartellpolitik. Eine analitische Untersuchung. C. Heymann, Berlin 1930. Dr. G. Krause: Díe Kartellkündigung unter besonderer Berücksichtigung der Rechtssprechung des Kartellgerichts. J. Bensheimer Mannheim 1931. Dr. Hans Klinger: Díe Rechtssprechung des Kartellgerichts. C. Heymann. Berlin 1930. Ausschuss zur Untersuchung der Erzeugung und Absatzbedingungen der deutschen Wirtschaít: Verhandlungen und Berichte des Unteraussohusses für allgemeine Wirtschaftsstruktur. Vierter Teil: Kartellpolitik. Mittler & Sohn Berlin 1930. Andreas Fleissig: Planeuropa. Die soziale und wirtschaftliche Zukunft Europas. Duncker & Humboldt München und Leipzig 1930. Dr. Reinhold Wolff: Díe Rechtsgrundlagen der internationalen Kartelle. Carl Heymanns Verlag Berlin, 1929. KÜLFÖLDI JOGGYAKORLAT. A német kartelbíróságról általában. Ha meg akarjuk dönteni azt a sokszor jóhiszeműleg vallott tévhitet, hogy a kartelkérdés törvényes szabályozása egyértelmű volna a kartelek tönkretételével vagy megbénításával, akkor csak el kell olvasni a német kartelbíróság döntéseit, melyek körültekintő óvatossága, a gazdasági élet szakszerű ismeretével rendelkező alapossága a legnagyobb tiszteletet parancsolja. Az világlik ki az ítéleti indokolások minden sorából, hogy a bíróság mennyire szem előtt tartja a zavartalan iparűzés érdekeit, mennyire óvakodik olyan beavatkozástól, mely megbéníthatná vállalatok működését; megvédi ugyan a gyengébbet a gazdasági túlhatolom ellenében, de a gyengeség egymagában nem teszi a védelmet indokolttá, az anyagi igazságnak, a méltányosságnak is azon az oldalon kell lenni. Gondosan összeméri az érdekek komolyságát és nagyságát, tiszteletben tartja a megkötött szerződést és attól csakis akkor tér el, ha általa valóban exisztenciális érdek volna veszélyeztetve. A német kartelbíróság az érdekek kíméletlen összeütközésében mintegy békítő és kiegyenlítő tényezőként szerepel. E szemle hasábjain állandóan fogunk közölni szemelvényeket a német kartelbíróság működéséből. Tesszük ezt nem minden célzatosság nélkül — meggyőződésünk, hogy a magyar karteltörvénynek legvégzetesebb hibája, hogy a kartelbíróság szerepét teljesen háttérbe szorította — tehát rá fogunk mutatni a kiválóan értékes német judikatúrára, hogy ezen példára való utalással máris előkészítsük a talajt a karteltörvényünk olyan novellája számára, amely a kartelbíróságot az őt megillető szerephez juttatja. A kartelbíróság bojkottot engedélyez. R. város szénkereskedői megállapodást létesítettek egymás között eladási áraikra vonatkozólag. A megállapodás megszegésének esetében választottbíróság ül össze, amelynek jogában áll a megállapodás megszegőjét határozott időre az árú beszerzésétől eltiltani. Evégből a kartel megállapodott a szénnagykereskedők egyesületével, amely őket árűval ellátja, hogy a választott bíróság által bojkott alá helyezett kereskedőnek árút ne szállítsanak. Ilyen eset csakhamar be is következett. A kartelnak egy tagja bizonyos testületeknek olcsóbban szállított a megállapodásszerű árnál. Az esetet súlyosbította, hogy a kérdéses testületek először a kartel elnökéhez fordultak és hivatkozva arra, hogy a kartel megalakulása előtt mindig előnyárat élveztek az általuk vásárolt szén jelentékeny mennyisége folytán, ugyanezt az előnyárat kérték a karteltől is. Ezen kérést az elnök megtagadta, erről a tagok tudtak és az illető bepanaszolt kereskedő ennek dacára megszegte a megállapodást. Ezen tényállás alapján a választott bíróság két izben történt szerződésszegésért két hónapi bojkott alá helyezte a tagot. Van azonban a német kartel-rendeletnek egy roppant bölcs intézménye, amely szerint az ilyen bojkottok súlyos pénzbüntetés terhe mellett csakis úgy hajthatók végre, ha a kartelbíróság ahhoz előzetesen hozzájárult. (Praventiv Censur.) A hozzájárulást természetesen attól teszi a bíróság függővé, vájjon milyen célt szolgál a bojkott. Ha valamely gazdasági túlerőnek kiaknázásáról van szó és a piac feletti monopolisztikus uralom megteremtése érdekében történik, akkor a bojkott foganatosításához a bíróság megtagadja az engedélyt. Ha azonban az anyagi igazság a bojkott eszközéhez folyamodó részén van, akkor a bojkottált fél nem számíthat kegyelemre a kartelbíróság előtt. Ez történt a fenti esetben is. A bíróság megállapította a szerződésszegést. A büntetés minőségét illetőleg mérlegelte a bíróság, hogy pénzbüntetés nem volna-e elegendő? Azonban figyelemmel a szerződésszegés súlyosságára és arra, hogy a felek kartelszerződése más szankciót, mint a bojkottot nem tartalmaz, beleegyezését adta a bojkott végrehajtásához. Döntő szempont volt ennek elhatározásánál az, hogy ez a bojkott nem vonja maga után a bojkottált cég gazdasági megsemmisülését, viszont bizonyos hátrány bekövetkezésére el kellett készülve lenni a cégnek, amikor a megállapodást megszegte, holott önként vállalta erre az esetre a bojkottot. A KERESKEDELMI JOG-OT ÉS A KARTEL-T olvassa minden hiíeljogász, minden közgazda és minden vállalkozó. Dunántúl" Pécsi tgyetemi Könyvkiadó es .Nyomda Részvénytársaság.