A kartel, 1931 (1. évfolyam, 1-7. szám)

1931 / 7. szám - Reflexiók a karteltörvény életbeléptetése alkalmából

/. ÉVFOLYAM. A KERESKEDELMI JOG MELLÉKLETE. 7. SZÁM. JOGI ÉS GAZDASÁGPOLITIKAI SZEMLE A melléklet szerkesztéséért: Dr. KELEMEN SÁNDOR ügyvéd felelős. A „Kartelc-r-t a „Kereskedelmi Jog" előfizetői díjmentesen kapják A mellékletet illető szerkesztőségi levelek Dr. KELEMEN SÁNDOR címére {Budapest, VI., Andrássy-ut -43.) küldendők. Egy füzet bolti ára 60 fillér a karíelíÖFvény éieíbelépíelése alkalmából, írta: Dr. Kelemen Sándor ügyvéd. Akik résztvettek a karteltörvény megalkotásáért folytatott hosszú küzdelemben, azok vegyes érzelmekkel fogadják a törvény életbelépésének hírét és alapos kétségeik támadhatnak, hogy valóban ahhoz a célhoz érkeztek-e el, amelyet annak idején maguk elé tűztek, E sorok nem a megfelelő hely es nem a kellő alkalom a törvény részleteinek bírálatára, amelyben amúgy is elég része volt, vannak azonban a törvénynek olyan elvi jelentőségű alapvető fogyatékai, amelyek hatékonyságát eleve kizárják és ezekre kötelességünknek tartjuk mindenkor újból rámutatni. Az a jogos aggodalom tölt el bennünket ugyanis, hogy a törvény éppen ezen kardinális hibák folytán nem fogja meghozni a várt eredményi és a közvélemény előtt diszkreditálni fogja magát a törvényes szabályozás szükségességét, keresztülvihetőségét és eredményességét. A közvélemény azon része, mely még nem fásult el teljesen és amely még hinni tud törvényes intézkedések üdvös voltában — bízik abban, hogy a karteltörvény meg fogja védeni a jogos érdekeket. Ha aztán ebben a hitében is csalódik a közönség, akkor nem fog arra gondolni, hogy a törvény alkatába kerültek súlyos szervi hibák, hanem tehetetlen kiszolgáltatottságát látva, e probléma törvényes szabályozásával szemben általánosságban veszti el bizalmát, ami pedig tévedés! Mert ha egy helyes karteltörvény nem is jelenti minden bajunk megszűnését, de számos visszásság megszűntetésére alkalmas. Jelen folyóirat adta nyilvánosság előtt eleve leszögezzük a törvény fonákságait és várjuk az események alakulását, hogy ítélkezzék állításaink helytállósága felett. Ami ellen legfőképen fel kell emelnünk szavunkat, ez a magyar bíróságoknak a kartelkérdés szabályozása teréről való hermetikus kiküszöbölése. Minden hatáskör a miniszter kezében összpontosul, ez ellen való leghatározottabb tiltakozás nem holmi ellenzékieskedésből fakad, nem egy bizonyos kormány hatalmának egyoldalú megduzzadását kifogásoljuk, hanem egészen általánosságban aggályosnak tartjuk egy közigazgatási hatóság előtérbe nyomulását a bírósággal szemben, hgyedül a bíróság rendelkezik azzal az abszolút tekintéllyel és függetlenséggel, amely nehéz és kényes kérdések, érdekek súlyos összeütközésének elbírálásához szükséges. De még ha nem is nagy kérdésekről volna szó, — vidéki praxissal rendelkező ügyvédtársaim gondoljanak csak arra, ha bizonyos határesetben valamely igény érvényesítésénél dönteniük kell, hogy a főszolgabíró elé terjesszék a panaszt, avagy a királyi Járásbírósághoz forduljanak keresettel, nem-e minden igyekezetük azon lesz, hogy a Járásbíróság dönthessen igényük tekintetében? Ugyanazok a meggondolások, melyek a fenti esetben kicsinyben érvényesülnek, teszik számukra aggályossá, hogy az egész vonalon a végrehajtó hatalom, a minisztérium kezébe kerüljön első és utolsó fokon a kartelpanaszok eldöntése. A polgári perrendtartás világító toronyként messze sugárban bevilágítja a megoldandó kérdés legsötétebb zegét-zúgát is és egyedül a kontradiktórius eljárás bizonyításfelvételét fogadhatjuk el megnyugtató garanciának abban a tekintetben, hogy a döntés az anyagi igazság érvényesülését jelenti. A kereset beadása a bírósághoz — az eljárás megkezdését jelenti és az ügyfél biztos lehet abban, hogy ezen keresetlevél elintézéseképen meg fogják a feleket idézni és hogy a megtartandó tárgyaláson a nyilvánosság ellenőrzése alatt elő fogja adhatni az érveket, A minisztériumhoz intézendő panasz sorsa éppen ellentétes ezzel. Amely percben megváltam beadványomtól és beadtam a minisztérium ik-