A kartel, 1931 (1. évfolyam, 1-7. szám)

1931 / 6. szám - Értekezlet a karteltörvény életbeléptetéséről - Rögtöni hatályú felmondás hiánya karteltörvényünkben

6. sz. A KARTEL 45 Ha tovább kutatunk mai gazdasági jelenségeink kezdetleges megnyilvánulásai után, az első dumpinget a francia forradalom éveiben az angol rézbányászatban találjuk meg. Itt is, miként már a szénbányászatban lát tuk, a versenytársak számát korlátok közé szorította a rézelöfordulás természetes adottsága. Míg tehát a gyáripar terén legelkeseredettebben dúlt a szabadverseny és ennek kizárása még el sem volt képzelhető, a rézbányászatban két versengő bányavidék elkeseredett harca után, mely az árak lezuhanására vezetett — végül is létrejött a kartelegyezmény. E megegvezés árát — természetesen — a fo gyasztók fizették meg. Sikerült a kartelnek elérni, hogy az angol kormány vámfallal védte a rezet, melyben pedig akkor Anglia a legnagyobb exportőr volt. Ez ugyanis minden dumping előfeltétele: belföldön védvámmal körülvenni valamely export-cikket! Tényleg a következmény nem is késett, a kartel belföldön a vám összegével felemelte az árat és az így elért nyereség lehetővé tette az olcsó exportot. A külföldi piacokat ugyanis csakis ily áron tudta megtartani, mert itt volt az agilis svéd versenytárs. Az angol rézfeldolgozó ipar pedig zúgolódott, háborgott, de hosszú ideig teljesen eredménytelenül. Csak akkor állott be változás, amidőn az angol pénzverdének, majd a napóleoni háborúk alatt az angol hadiflottának szüksége volt nagymennyiségű rézre és a termelők a kormánytól is a magas belföldi árat követelték'.Erre aztán törvényjavaslatot adtak be a rézkartel megrendszabályozására. E javaslat annyiban igen érdekes, mert tartalmazza azt a két intézkedést, mely mindmáig a legradikálisabb, végső eszköze az államhatalomnak x kartelek ellen: a réz védvámjának megszüntetése és a kivitel eltiltása mindaddig, míg a belföldi ár le nem száll a kiviteli árak nívójára. Ily fenyegetéssel aztán megszerezte magának az angol kormány rendes áron a rézszükségletét. E kezdetleges kartelek azonban csak addig állhattak fenn. míg a közlekedés tökéletessége és olcsóbbodása nvomán létre nem jött a világverseny. Előbbi példánkat tekintve: a new-caslei szénkartelt lehetetlenné tette a vasúthálózat terjedése, ugyanis Anglia minden részéből özönlött a szén arra a piacra, hol ők évszázadokig egyeduralmat gyakoroltak. — A rézkartel pedig az újonnan felfedezett tengerentúli rézterületek versenye folytán szűnt meg, sőt Anglia szerepe a világ réz'termelésében teljesen háttérbe szorult. A múlt század második felében tehát a szabadverseny grafikonján a hullámvonal elérte tetőpontját. A hullámhegyet azonban hullámvölgy követi: a kartelek és trösztök hullámvölgye. SZEMLE. Értekezlet a karteltörvény életbeléptetéséről. A kormányzatban beállott változás dacára változatlanul folyik az igazságügy-minisztérium tör| vényelőkészítő osztályán a munka a karteltör: vény életbeléptetésével kapcsolatos végrehajtási rendeleteken. Augusztus hó 28-ikán a kereskedelmi minisztériumban a gazdasági érdekképviseletek bevonásával értekezletet tartottak az I egyik végrehajtási rendelet megvitatására. I Ugyanis valószínűleg a munkálatok gyorsítása ' érdekében ketté választották a végrehajtásra j vonatkozó anyagot és a kartelek bejelentésére i és nyilvántartására vonatkozó részt, mellyel a | törvényelőkészítő osztály már elkészült, meg! küldték az érdekeltségeknek, holott a Kartelbiróságra és a Kartelbizottságra vonatkozó eljáí rási stb. szabályokra vonatkozó anyag feldolgozása még folyamatban van. A fenti értekezlet, melyen Jezsovits h. államtitkár elnökölt, csak az első részt felölelő rendeletet tárgyalta. Az igazságügyminiszterium részéről Tunyogi Szűcs Kálmán jelent meg. akinek már a törvény szerkesztésében is vezető szerepe volt. képviseltették I magukat a többi minisztériumok, a budapesti és 1 vidéki keresk. és iparkamarák is. Az érdekkép'• viseletek részéről Nyulászy János, Fenyő Miksa, Koos Mihály jelentek meg, az OMKÉ-t dr. Bodroghy József és dr. Kelemen Sándor képvi! sélték. A végrehajtási rendelet szigorúan a törvény által előírt keretben mozog és így újat alig tartalmaz, mégis minden egyes részletkérdésben élénk vita fejlődött ki különösen a Mezőgazdasági Kamara és a Gyosz. megbízottjai között. Az egyes technikai kérdésekben is kiütközött J az érdekellentét: az egyik felfogás a bejelentési kötelezettség tágabb értelmezése, a nyilvántartásba való betekintés liberálisabb kezelése mellett érvelt, míg a másik felfogás az ellenőrzés lazítása és a kartelek fokozott mozgás szabadsága mellett foglalt állást. Az értekezlet által elfogadott lényegesebb módosítás arra vonatkozott, hogy nemzetközi kartelek csak akkor essenek a bejelentés kötelezettsége alá, ha a kartel tevékenységi köre belföldre is kiterjed, míg a rendelet eredetileg akként intézkedett, hogy ha magyarországi telephellyel rendelkező vállalat tagja a kartelnek, úgy az már feltétlenül bejel lentés alá tartozzék. «r Rögtöni hatályú felmondás hiánya karteltörvényünkben. Lapunk vezetöhelyén rámutattunk a karteltörvény életbeléptetése szükségességére. Ez azonban korántsem jelenti azt, hogy ismételten hangoztatott súlyos kifogásaink a törvény ellen megszűntek volna. Továbbra is hiányoljuk, hogy a kartel közérdekbe is ütköző cselekményei által közvetlenül sújtott magánfélnek nincs kereseti joga a kartelbíróság előtt — hanem puszta panaszjoga a közgazdasági miniszterhez. Kifogásoljuk, hogy a kartelbíróság előtt egyedül a miniszter léphet fel keresettel, holott a miniszter az egyes szakmák különleges viszonyai, a perdöntő árkalkulációk labirintusaival szemben az előkelő idegen szerepét játsza. Éppen ezért nem is tudja megfelelően instruálni a képviseletében eljáró kincstár jogügyi igazgatóságát, i míg az összes adatok birtokában levő panaszos