A kartel, 1931 (1. évfolyam, 1-7. szám)

1931 / 2. szám - A Kartel munkaprogrammja - A svájci cementkartel harcai - A Nemzetek Szövetségének szerepéről

14 A KARTEL 2. sz. SZEMLE. „A Kartel" munkaprogrammja. Szemlénk szerkesztősegének szándékában áll a jövő számok egyikét kizárólag a márkacikkek problémájának szentelni, megvilágítani e kérdés jogi és gazdasági jelentőségét, ismertetni a belföldi és külföldi bíróságok gyakorlatát. Foglalkozni szándékozunk továbbá egy cikksorozatban az utódállamok kartel jogával, mely téma feldolgozására az illető államok legkiválóbb kartelszakértői vállalkoztak. Különös érdeklődésre számíthat e sorozatban a Romániára vonatkozó közlemény, mert az ottani kormány egészen sajátságos törvénytervezetet hozott nyilvánosságra, melynek értelmében akár az illetékes miniszter iniciativájára, akár az érdekelt szakmához tartozó vállalkozók 25%-ának kívánságára törvény erejével kikényszeríthető a szakma karteljének megalakulása. A magyar karteltörvény kritikai ismertetésére sikerült szerkesztőségünknek olyan abszolút közgazdasági szaktekintélyt megnyerni, aminő báró Szterényi József v. b. t. t., kinek cikkét a legközelebbi számunk egyikében közöljük. Az a széleskörű érdeklődés, mely dr. S. Tschierschky tanulmányát fogadta, arra indította szerkesztőségünket, hogy további külföldi szaktekintélyek közreműködését kérjük lapunk számára. Ezideig dr. Geiler, a heidelbergi egyetem tanára, a „Kartel-Rundschau" munkatársa helyezte kilátásba egy tanulmánynak lapunk számára leendő megírását, míg dr. Friedlander, ismert berlini karteljogász a „Bojkott elleni védekezés eszközei"-ről fog értekezni. Munkatársi közreműködését kilátásba helyezte Dr. R. Liepmann egyetemi tanár, a kartel jognak talán legrégibb élő művelője, továbbá Dr. 0. Lehnich tübingeni egyetemi tanár, a „Kartelle und Staat" című kitűnő, közkézen forgó munka szerzője, Dr. A. Nussbaum a kereskedelmi jog kiváló berlini professzora, Dr. M. Ettinger bécsi és Dr. G. Wunderlich oppelni ügyvédek. Dr. Reinhold berlini ügyvéd, aki különösen a nemzetközi kartelek joga terén szerzett nevet magának, ebből a témakörből fog lapunk hasábjain értekezni. Lapunk ekként kontaktust igyekszik teremteni a zsenge magyar karteljog és a külföldön, főleg Németországban nagy fejlettségnek örvendő ezen tudományág között. Dr. Fonyó György előadása a karteltörvényről. Az Ügyvédjelölt szövetségnek valóban dicséretreméltó újítása az az előadássorozat, melyben a tagjai sorából felkért előadók ismertetik jogéletünk egy-egy érdekesebb kérdését. így legutóbb dr. Fonyó a karteltörvényt ismertette szakszerű kritikai megjegyzései kíséretében. Főként azt kifogásolta, hogy az ú. n. „kart el-köz jog" a minisztérium diszkrecionális jogkörébe utaltatott, míg a „kartel-magánjog", tehát elsősorban a rögtöni hatályú felmondás és a kartelenkívüli versenytársakkal szemben alkalmazott versenyeszközök ellenőrzése teljesen hiányzik a javaslatból. A svájci cementkartel harcai. A cementipar Svájcban szoros kartelben van. Ennél a kartelnél szerezte be hosszú évek óta a H. & Co. cementárúgyár az üzemében szükségelt nyersanyagot. Történt 1928-ban, hogy H. & Co. egy önálló cementgyár felállítására szánta el magát és az építkezés meg is indult. A kartel erre bojkott alá helyezte H. & Co. céget, mert egy kartelenkívüli cementgyár alapítására merészelt gondolni. A bojkottot a kartel nemcsak akként foganatosította, hogy I megtagadta az árú kiszolgáltatását eddigi vevőjének, de a vállalkozóknak és községeknek 10— j 15%-kal olcsóbban adta a cementet, ha ezek arra j kötelezték magukat, hogy H. & Co. cégnél nem i vásárolnak cementcsöveket és egyéb cementárúkat. Sőt azokkal a bankokkal, melyek a bojkottált cégnek hitelt nyújtottak, a maguk részéről minden üzleti összeköttetést megtagadtak. Miután pedig a bankoknak a kartel hatalmas vállalataival lebonyolítható üzletek sokkal fontosabbak, mint amit a bojkottált cég számukra egymagában jelenthet, tehát a kartel elérte a célját, a bojkott tökéletes volt, mert az illető cég elvesztette nyersanyagforrását, vevőit és hitelét. Svájcban nincs karteltörvény, így tehát a bojkottált cég a bíróság jogsegélyét csak a jóerkölcsökbe ütköző magatartás címén vehette igénybe. Az ügy az aaraui kereskedelmi bíróság elé került és első fokon már meg is hozta ítéletét, amely szerint a kérdéses bojkott a H. & Co. céget egyenesen létében támadta meg, ilyen eljárás pedig túlmegy a nyilt és becsületes verseny korlátain, súlyosan a jóerkölcsökbe ütközik és ekként ez a magatartás maga után vonja az abbanhagyási és kártérítési kötelezettséget. A közvélemény egész szokatlan érdeklődéssel kísérte ennek a pernek sorsát és igen tekintélyes oldalról hangzott el annak a kívánalma, hogy az állami hatóságok interveniáljanak ebben az ügyben és hogy a törvényhozásnak szabályozni kellene e kérdést a német kartelrendeletek mintájára. Ilyen eset olvasásakor ismét felmerül a gondolat, hogy mennyire téves a kartelkérdés területén az ú. n. ,,magánjogi és közérdekű" vonatkozásoknak éles elhatárolását kívánni. A fenti eset voltaképen a H. & Co. cégnek „magánjogi" sérelme . . . Viszont azonban ez az az eset, amidőn a magánjog túlnő eredeti keretein és közérdekké válik. Ez az a folyamat, melyről Eugen Schiffer „Deutsche Justiz" c. könyvében és 2 év előtti budapesti előadásában beszélt. Kétségkívül érdekelve van az ily per kimenetelében a H. & Co. cég magánérdeke is. De ezen túlmenőleg a közérdek szempontjából sem közömbös, hogy vájjon a kartel monopolisztikus hatalmának gyakorlatában, megakadályozhat-e minden új vállalkozást? NEMZETKÖZI KARTELEK. A Nemzetek Szövetségének szerepéről. Nemzetközi kartelszervezetek alakulása és azok működése a nemzetközi politika roppant jelentős kérdése lett. így a Nemzetek Szövetsége is foglalkozik vele, természetesen a maga módján, melynél fogva a bürokratikus aktagyártás óvatos I tempója eleve kizár minden pozitív alkotó ered| ményt. Elsőizben az 1927. évi világgazdasági ] konferencián került szőnyegre a nemzetközi kar| telek kérdése. Az itt hozott határozatoknak ide' vágó része úgy hangzik, hogy a konferencia szükj ségesnek tartja, miszerint a Népszövetség figyelemmel kísérje a kartelek működését és ezirányú í tevékenységéhez igénybe vegye a kormányok j segítségét. Egy év múlva, 1928. májusában felszó| lították a Népszövetség gazdasági albizottságát ; javaslat tételérc, hogy a karteleknek a világ1 gazdasági konferencia által tanácsolt figyelem-