A Jog, 1908 (27. évfolyam, 1-39. szám)

1908 / 10. szám - Fabiny Teofil halála

84 mert az esküdtek a beszámithatóságra vonatkozó kérdésre «nem»-mel feleltek. A vádlott és ügyvédje semmisségi panasza azonban nem azért emeltetett, mert az esküdtek a beszámithatóságra vonatkozólag «nem»-mel feleltek, — hiszen ez absurdum is lenne, hanem azért emeltetett a semmisségi panasz, mert a beszámithatóságot kizáró okok forogtak fenn — mert vádlott részeg volt és mert sértett vádlottat egy doronggal főbe ütni akarta, — mikor aztán vádlott jogos önvédelemből a revolverrel sértettre lőtt és ezzel testi sértést okozott. Ezen esetben különben is érdekes, hogy a Kúria még mindig fenntartja azt a hallatlan felfogást, hogy szándékos emberölés bűntettének a kísérletét állapítja meg, ha a tettes a sértettre revolverrel reá lőtt — ha csak snlyos testi sértés is forog fenn — mert az emberölési szándékot a revolverből következteti, — mintlia revolverrel mindig csak ölni lehetne és mintha minden revolver már magában hordozná az ölési szándékot. Belföld. A Magyar Jogászegylet-nek február hó 29-ikén Nagy Dezső orsz. képviselő elnöklésével tartott ülésében Szladits Károly dr. törvényszéki biró, egyetemi tanár ismertette az osztrák polgári törvénykönyv novella-javaslatát. Az Unger kezdeményezete revizió céljára még 1904-ben bizottság alakult, de Klein osztrák igazságügyiminiszter e bizottság működésétől függetlenül, minisztériuma kebelében, külön revíziós javaslatot készíttetett, mely a nagy elvi kérdések megbolygatása nélkül könnyen megvalósítható reformok egész sorozatát foglalja magában és mintegy az általános revizió első részletfizetéseként jelentkezik. Az előadó a javaslat sorrendjében ösmertette a tervezett fontosabb u^itásokat. Különös figyelmet érdemel a novella családjogi része, mely a női jogok kiterjesztését és a gyermekvédelem hathatós fejlesztését tartja szem előtt. Lényegesen javít a novella a törvénytelen gyermekek jogi helyzetén a gyermektartás igényének hivatalból való érvényesítése és az anya szülési és gyermekágyi költségeinek biztosítása utján. Fontos újítás a gyermekvédelem terén a gyámtanács intézménye, mely a község, az egyház és a társadalom bevonásával községenként alkalmas végrehajtó és ellenőrző testületet állit a gyámhatóságok szolgálatába. A dologjog terén legnevezetesebb intézkedései a novellának, a nem telekkönyvezett ingatlanok átruházásának és részben tisztázni és a talárt minden alkalommal viselendőnek rendelték. Az ügyvédek ekkor ugy segítettek magukon, hogy karjukon vitték a kellemetlen ruhát; kevéssel utóbb még ettől is eltiltották őket. Ganss ügyvéd és városi ügyész felelősségre vonatván, azzal védekezett, hogy ő a bíróságon kivül mindenütt ügyészi minőségben jelenik meg, s igy reá nézve a rendelet nem is vonatkozhatik. Ennek dacára szobaáristomot kapott olyanképen, hogy házát egy tiszt vezetése alatt 6 katona vette őrizet alá, nehogy továbbra is köpeny nélkül jelenhessék meg akár a városházán, akár pedig a templomban vagy más egyéb nyilvános helyeken. A titkos tanács később felmentette őt, azonban utasította, hogy a jövőben az ily viselkedéstől tartózkodjék. Félreértések, illetőleg hasonló kijátszások megelőzését célozza egy később 1715. április 17-én kiadott rendelet, mely a talárviseletet a városi ügyészség tagjaira nézve is kötelezővé teszi. Később azzal álltak elő az ügyvédek, hogy esős időben nem kívánhatják tőlük, hogy drága selyemköpenyüket tönkretegyék. Jött hát egy kiegészítő rendelet, mely megengedi, hogy ilyenkor egy posztógallért vehet a talár fölé. Miután pedig a rendelet nem volt elég óvatosan megszövegezve, s nem mondta kifejezetten ki, hogy e posztógallérnak feketének kell lennie, fogta magát Ziegler ügyvéd s csináltatott magának egy vörös gallért. Midőn a «generálfiskál» őt az utcán meglátta, annyira kétségbeesett, hogy rögtön a királyhoz rohant, kitől ismét egy uj rendeletet erőszakolt ki, mely hangsúlyozza, hogy a gallérnak fekete posztóból kell készülnie. megterhelésének uj szabályozása mellett, hogy kiterjeszti a tulajdonosnak a megszűnt jelzálog ranghelyével való rendelkezését és megoldja a rangsorátengedés vitás kérdéseit. A rokonok törvényes öröklésének rendjét a javaslat lényegesen megszükiti, amennyiben a szépszüléknél távolabbi rokonok már nem örökölnek ; az államra szálló hagyatékok elsősorban az elhagyott gyermekek nevelése és a munkásbiztositás céljaira, másodsorban más jótékony célokra fordítandók. A házastárs állagöröklési jogának lényeges kifejlesztése és kötelesrész erejével való biztositása, az ajándék miatti kötelesrész kiszabásának és érvényesítésének helyesebb szabályozása szintén régi bajait orvosolja az osztrák polgári törvénykönyvnek. A kötelmi jog számos intézkedésének mozaikszerű módosítása elsősorban a köztörvényi kötelmi jog kommercializálásának áll szolgálatában is a jóhiszemű forgalom igényeinek kiván érvényt szerezni. Egyes jogintézmények, mint a harmadik javára szóló szerződés, az utalványozás és tartozásátvállalás, valamint a szolgálati szerződés egészen uj alakot nyertek- Az utóbbinak szabályozása további haladást jelent abban az irányban, hogy a gazdaságilag gyengébbek javára szóló oltalmi rendszabályok kényszerítő jogtételekkel biztositandók, jelentősebb szociális kihatást azonban ez a szabályozás nem gyakorolhat, mert első sorban a magasabb, főleg a szellemi szolgálatokra vonatkozik, mig a gazdasági munkabérszerződések a speciális törvényhozásra maradnak. A novella indokolása mindenütt különös figyelemben részesiti a mi polgári törvénykönyvünk tervezetét és szerencsés példája annak, hogy kisebb javításokkal is mily szép eredményeket lehet elérni a magánjog fejlesztésében, anélkül, hogy be kellene várni a nagy reformmunkák megérlelődését. Az ülésen nagyszámú előkelő jogászközönség jelent meg, mely az előadónak ösmerteto kritikai fejtegetéseit nagy érdeklődéssel és tetszéssel fogadta. Ott voltak többek közt Márkus Dezső dr. kúriai biró, Gaár Vilmos dr., Fodor Ármin dr., ReichardZsigmond dr., J)ávai Ignác dr. kir. táblai birák. Az előadás után Szilágyi Artúr Károly dr. ösmertette a budapesti kerületi árvabizottságok szervezését, mely intézmény alapjául fog szolgálhatni az osztrák novellában tervezett gyámtanácshoz hasonló gyámhatósági végrehajtószerv meghonosításának. Fabiny Teofil halála. Fabiny Teofil volt igazságügyiminisztert az a visszavonultság, melyben vagy tizenöt év óta élt, kitörölte az emberek emlékezetéből. De most, hogy nyolcvanhatéves korában meghalt, megérdemli, hogy őszinte részvéttel parentálják el mindenfelé, ahol a Miután pedig mind nagyobb és nagyobb lett azon ügyvédek száma, kik magukat ezen rendelkezés alól kivonták, a király Düran ajánlatára elrendelte, hogy ezután minden ügyészségi tisztviselő tartozik talárt viselni. Akkoriban az ügyvédség különben is nem volt egyéb puszta cimnél, mit kellő összeköttetések és egy kis pénzáldozat árán magának bárki megszerezhetett. Midőn többé már semmiféle titulus nem védett e terhes viselettől, sőt az még az udvari és titkos tanácsosokra nézve is kötelezővé vált, nem maradt más hátra, minthogy a köpenyt oly módon viseljék, illetőleg azt oly anyagból készítsék, hogy az mentől kevésbbé legyen feltűnő, illetőleg felismerhető. Vékony könnyű selyemből csináltatták köpenyüket, melyet mint egy övet kötöttek derekuk körül s ha csak szerét tehették — mihelyst azt észrevétlenül tehették — egyszerűen zsebre vágták. Nagy gonddal kellett tehát a kijátszások megakadályozására törekedni s a «Codex Fridericanus»-ban sűrűn találunk rendelkezéseket, melyek a parancs ellen vétőket a legsúlyosabb büntetéssel: mint a katonasághoz való behívás és lefokozással sújtották. Ezen mulatságos küzdelem természetesen nem kerülte ki a kedélyes berliniek figyelmét. Egy berlini esztergályos például azzal szórakoztatta vevőit, hogy talárjukat zsebrevágó, illetőleg karjukon hordozó ügyvédeket faragott ki. A generálisfiskális mihelyst erről a tréfáról tudomást szerzett, nyomban elkoboztatta a meglevő figurákat s egyben 100 tallér büntetés terhe mellett tiltotta meg a hasonló dolgok készítését, Ziegler ügyvéd vásárolt is belőlük egy darabot 3V2 tallérért