A Jog, 1908 (27. évfolyam, 1-39. szám)

1908 / 7. szám - A végrehajtási törvény reformjához

62 A JOG azokat törvényerővel felruházni. Behatóan foglalkoztunk a sajtójog revíziójával, az alkotandó szabadalmi törvénynyel, a poigári perrendtartással, a végrehajtási törvény novellájával, a büntető' novellával s ezzel kapcsolatosan a gyermekvérielemmel, a fiatalkorú bűntettesek büntetési rendszerével, nemkülönben a rehabilitáció kérdésével, végül az uszoratörvénynyel. Közviszonyaink javulását a parlament működése terén bizonyítja azon körülmény is, hogy az 1907. évi törvénytárba a jogélet különféle mezejére vonatkozó törvények lettek becikkelyezve. Megelégedéssel konstatáljuk, hogy sikerült megalkotni az «alkotmánybiztositékok* gyüjőnév alatt ismert törvényeket, különösen íontos a közigazgatási bíróság hatáskörének kibővítéséről és a hatásköri bíróság felállításáról szóló törvény, amelynek létesítését évek óta, de különösen 1903. évi jelentésünkben sürgettük. A cselédtörvényhez jogi szempontból kritikai megjegyzéseket fűztünk. Az igazságügyi állapotok jellemzésénél a kamara behatóan foglalkozik a bírák elégületlenségének okaival s a szükséges orvosszerekkel. Követeli a jogegység megóvását, óvást emel az ellen, hogy büntető tárgyalások alkalmával a bírák a vádlottakkal s tanukkal szellemeskedjenek, ostorozza azt a visszaélést — jöjjön az ügyvéd vagy nem ügyvéd részéről, — hogy a bűnügyi feljelentések a sajtóban közzététetnek és sürgeti a központi járásbíróság felállítását. Már-már attól kellett tartani, hogy a m. kir. Kűria össze fog roskadni a hátralékok súlya alatt. Tehermentesítette azonban legfőbb bíróságunkat az 1907. évi XVII. t.-c. Ezen törvénynek már eddig is, — dacára annak, hogy csak félév óta van életbe léptetve s ebbe az időbe esett bele a nyári szünet is, — mutatkoznak üdvös hatásai. 1906. év végén a hátralék 10,662 ügydarab volt, 1907. év végén pedig csak 6,307 ügydarab, tehát fogyott 4,355 darabbal A budapesti kir. Ítélőtáblánál ezáltal a hátralékok nem' nőttek. Végleges ítéletet a tehermentesitési törvények hatásairól nem mondhatunk az idő rövidsége miatt. A Kűria és a kir Ítélőtábla ítélkezése a lefolyt évben is azon színvonalon mozgott, mint eddig. A kamara évi jelentése 160 oldalos, a jogélet minden mezejére kiterjedő munkálat, mely tanújelét adja annak, hogy a választmány a lefolyt évben is becsületes munkát végzett. Az uzsorajavaslat. A Magyar Jogászegylet f. hó 8-íki ülésében Nagy Dezső dr. elnöklete alatt folytatta az uzsorajavaslatról Reichard Zsigmond táblai bíró előadása alapján megindult vitát Lévy Béla dr. az O. M. K. E. főtitkára mindenekelőtt arra utalt' hogy a magyar törvényhozás az uzsora kérdésében különböző jellegű és egymással ellentétes szabályozásokat egyesit. Midőn most az uzsoratörvényt egyfelől kiegészítjük, másfelől szigorítjuk a kamat perelhetőségének korlátozására vonatkozó törvényes intézkedések fentartása teljesen indokolatlan, sőt káros. Áttérve a törvénytervezetre, felszólaló is helyesli, hogy a tervezet szerint az uzsora magánjogi következményei a büntető eljárástól teljesen függetlenül megállapíthatók. De nem helyesli a megállapításnak a tervezetben foglalt módját. Veszedelmesnek tartja, hogy a tapasztalatlanság, a könnyelműség és szorult helyzeten kívül az értelmi gyengeség kihasználása is bevétetett az uzsora kritériumai közé. Másfelől aggályosnak tarja, hogy a tervezet az uzsorás ügylet semmisségét állapítja meg, amiből bizonyos esetekben az uzsora által sértett fél, továbbá harmadik személyek károsodása is következhetik. Megfelelőbb az ügylet megtámadhatóságának vagy legfeljebb relatív semmisségének megállapítása oly irányban, hogy csak az uzsora által sértett fél érvényesíthesse azt. A büntetőjog szabályozását sem tartja minden tekintetben helyesnek. Ajhiteluzsora fogalmi körének kitágítása és pontos megállapítása a birói gyakorlat eredményeire való tekintettel indokolt és azt magévá is teszi. De az u. n. reáluzsorának büntetőjogi üldözésére vonatkozó intézkedéseket rendkívül veszedelmesnek tartja. Nem helyesli azon reformot, hogy az uzsora a jövőben hivatalból legyen üldözendő és a német büntető statisztikai eredmény kapcsán kimutatja, hogy a hivatalbóli üldözés mellett is csak akkor várható eredmény, ha a sértett él feljelentéssel. Nem helyesli, hogy a tervezet az érvényben levő törvénynyel egyezőleg csak azon ügyleteket veszi ki az uzsoratörvény intézkedése alól, amelyeket bejegyzett kereskedők kötöttek és kimutatja, hogy ugy kereskedelmi törvényünkre, mint a bejegyzési kötelezettség hiányos keresztülvitelére való tekintettel ki kellene terjeszteni azt minden kereskedőre, aki a törvény értelmében a bejegyzésre kötelezve van. Végül a törvény átmeneti intézkedéseivel foglalkozik és kifejti, hogy a törvénynek ugy a magánjogi, mint a büntetőjogi következmények tekintetében a javaslat oly visszaható erőt akar tulajdonítani, mely szinte példátlanul áll. Az előadó fejtegetéseit a nagyszámú jogászközönség élénk tetszéssel fogadta. Hantos Elemér dr. rámutat arra az érdekes jelenségre, hogy a törvényjavaslat, mely most nemcsak a Jogászegyletben, hanem a gazdasági érdekképviseletekben és a sajtóban is bírálat tárgya és süni támadások célpontja, az öt esztendő előtt benyújtott javaslatnak szószerinti mása. Első benyújtásakor semmi hatást nem keltett, aminek oka az akkor uralkodó pénzbőség és általános gazdasági pangás volt, míg a most felmerült aggodalmak oka abban keresendő, hogy a javaslat a közelebb lefolyt súlyos válság tanulságait nem értékesítette. A javaslat perspektíváját magyarázó fogalommeghatározás nemcsak a maitól tér el lényegesen, ami helyes is, de eltér a mintául vett német törvénytől is. Míg a javaslat a keveset mondó «kihaszná)ást» tekinti az uzsora ismérvének, a német törvény kizsákmányolásról beszél és a szolgáltatások aránytalanságának megállapítását sem a bíró becslőképességére bizza, hanem kötelezi, hogy az eset körülményei mellett a szokásos kamatlábat is tekintetbe vegye. E két nélkülözhetetlen körülményt javaslatunk nemcsak figyelmen kívül hagyja, hanem a 11. §. egyenesen ki is zárja. Ez tárgyalja azokat az eseteket, amelyekben az uzsora tényálladéki elemeinek fennforgása dacára nincs uzsora. Kiveszi mindenekelőtt a bejegyzett kereskedőt a törvény oltalma alól, ami nem indokolt. Kimondja továbbá, hogy a 8%-ot meghaladó kamat kikötése vagy szerzése nem uzsora s így közvetve megállapítja, hogy a 8°/0-ot meghaladó kamat igenis az. Helyes álláspont egyedül az volna, ha a törvény az uzsorás szolgáltatást a szokásos kamatlábon mérné, amely nemcsak időnként, hanem az ország egyes részei szerint is változik. Annak bizonyítása, hogy a 8% -os kamatmaximumnak az uzsorához való viszonya milyen homályos kodifikátoraink előtt, három csaknem egyidejűleg közzétett törvényjavaslatból tűnik ki. Mig az uzsora-törvényjavaslat indokolása a 8°/0-on felüli kamatszedést magában véve még nem tekinti uzsorának, a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok kereseti adójáról szóló törvényjavaslat a 8<>/o-nál bárcsak egyetlen ügylet után többet szedő pénzintézeteket mint kifejezetten uzsorásokat külön uzsoraadókulcscsal sújtja. Es viszont ugyanaz az igazságügyminiszter, aki az uzsoratörvényjavaslatban kamatnak minősít minden költséget, még a hitelintézet által a törvény erejénél fogva fizetendő bélyegilletékeket is, közzétette nemrég a szövetkezetekről szóló törvényjavaslatot, hol a 80/()-os maximum mellett nemcsak az okmánybélyegek levonását engedi meg, hanem külön 2%-os kezelési költséget is engedélyez. Ezek az ellentmondások szükségképen állanak elő, mihelyt valamely fix kamattétel és az uzsora okozati összefüggésben hozatnak. Felszólaló általában helyesebbnek tartaná, ha a jelenlegi törvény az áruhitel és reáluzsora eseteivel kiegészíttetnék, mintha az ily javaslat törvénynyé érleltetnék. Akárhogy oldassék is meg az uzsoratörvény reformja, egyet nem szabad szem elől téveszteni, hogy az uzsora elleni küzdelemben az uzsoratörvény a legkevesebb eredményt igérő fegyver. Az uzsora társadalmi és gazdasági kórjelenség, amelynek gyógyszerei társadalmi és gazdasági reformok. Nemere Béla dr. szerint a javaslat egyes intézkedéseiben következetlen és bizonyos fogalmakkal, mint «hitelezés- , «fejében*. «előlegezés», «tervszerűsége ^semmisség*, stb. tévesen operál. Azonfelül a szigorítás mellett az ez által elérendő célok szempontjából fölösleges kivételt statuál a bejegyzett kereskedőkre, a dologi uzsorára és nem éri utói az uzsorás munkaszerződést. Negatív hibája a magáninditvány hiánya, mely nélkül személyi üldözéssé fajulhat; a büntető-novella tervezetével való ellentéte és a birói szabadság túlságos tág köre. De a javaslat alapgondolatát sem helyesli, mert nem a ravasz, fondorlatos eljárásra egyrészt és az anyagi romlásra másrészt helyezi a súlypontot, hanem a szolgáltatások aránytalanságára. A telekkönyvi rendtartás. Az igazságügyminiszter megbízásából Dévai Ignác dr, az igazságügyminisztériumba berendelt királyi Ítélőtáblai bíró, elkészítette egy uj telekkönyvi rendtartás