A Jog, 1908 (27. évfolyam, 1-39. szám)

1908 / 6. szám - A kir. közjegyzők dijainak behajtásánál felmerülő visszásságok. 5. [r.]

ií A JOG mint hogy Péter tartozik az 1896. évi 140. ügyszám alatt általam fölvett közjegyzői okiratért ennyivel és ennyivel az 1880. évi LI. t.-c. . . §-a alapján. Mert ha nem ugy tesz, ugy hivatali vétséget, vagy esetleg büntettet követ el az által, hogy hivatalos titkot beadványban birákkal, Írnokokkal, dijnokokkal, kézbesitokkel, szóval az egész bírósági személyzettel közöl és esetleg mérhetetlen kárára van azzal a végrendelkező félnek, aki rokonai vagy bárki előtt titokban akarta tartani azt, hogy ő végrendeletet tett. (Folytatása következik.) Belföld A birói és ügyészi szervezet módosítása. — A képviselőház ülése február 1-én. — Az előadó beszéde. Bizony Ákos előadó ajánlotta elfogadásra a törvényjavaslatot. A javaslat pénzforrásainkhoz mérten javit a fennálló viszonyokon. A végleges szervezés még nem készült ugyan el, de az alsóbb fokozatban működő birói és ügyészi szervezethez tartozók anyagi helyzete olyan, hogy az sürgős segitségre szorul. A javaslat öt főpontban intézkedik. Az első uj fizetési fokozatba osztja a bírákat és ügyészeket. A második csobortban az első folyamodásu bíróságoknál alkalmazott aljegyzőkről és jegyzőkről történik gondoskodás. A jegyzői kar eddig méltánytalan fizetési viszonyok közt élt. A harmadik csoport arról intézkedik, hogy a királyi tábláknál levő elnöki titkárok kiváló és nagyobb tapasztalatú birák is lehessenek, ne csak albirák. A negyedik intézkedés a budapesti Ítélőtáblánál levő elnöki titkárra vonatkozik. Az ötödik intézkedés a korábbi törvényektől való eltérést tünteti fel. A javaslat olyan nagy mérvben segít a birói és ügyészi kar anyagi helyzetén, amilyenre a birói szervezet megalkotása óta példa nem volt. A javaslat az ügyészi kar egyes tagjainak a helyzetét rosszabbítja ugyan azzal, hogy alügyészeket előléptet ügyészeknek és megszüntetvén a pótlékukat, jövedelmük kisebb lesz. Kijelenti az igazságügyminiszter nevében, hogy ezt a a különbséget a miniszter személyi pótlékkal fogja kiegyenlíteni, nehogy az ügyészek bármily csekély megrövidülést is szenvedjenek. Szívesen teljesítettek volna többet is a birói és ügyészi kívánalmakból, de a pénzügyi helyzet nem engedett meg többet. Ajánlja a javaslat elfogadását. (Éljenzés.) Az általános vita. Szász József: T. képviselőház! A birói karra vonatkozó intézkedésekben a magam részéről az előadó ur által előterjesztett indokok alapján megnyugszom, azokat nem kifogásolom, mert bízom az igazságügyminiszter ur azon Ígéretében, hogy ezeket a sérelmeket az 1909. évi költségvetésben el fogja oszlatni és bízom abban az ígéretben, hogy a polgári perrendtartás életbeléptetése után elkészíti és a képviselőház elé terjeszti idevonatkozó végleges avaslatát. \ Sajnos, nem vagyok ebben a helyzetben a javaslatnak a kir. ügyészségeket illető intézkedései tekintetében. Az ügyészeknek járó tiszti pótlékot megállapítja tudvalevőleg az 1871: XXXII. t.-c. 8. íj-a, amely a budapesti ügyészeknek 1,000 korona, a vidéki ügyészeknek pedig 600 korona tiszti pótlékot biztosit. Amikor 1891-ben a budapesti kir. ügyészség élére főügyészhelyettest állítottak, akkor a budapesti kir. ügyészt is meghagyták, de ennek a kir. ügyésznek ezt a tiszti pótlékát elvonták. Az idők folyamán 3 891-től fogva a mai napig 14 kir. ügyészi állást rendszeresítettek a budapesti kir. ügyészségen. Rendszeresítették azért, mert ezekre az állásokra ugy a hivatal érdekében, mint állami és jogi szempontokból szükség volt. Ez a 14 ügyész ezektől a tiszti pótlékoktól mind elesett. Hogy pedig ehhez joguk volt, bizonyítja éppen az idézett törvény, másrészt bizonyítja az, hogy 1903-ban az igazságügyi kormány, amikor a bizottságban a fizetésrendezést tárgyalták, a budapesti kir. ügyészeknek ezt az elvett pótlékokat megadta. Sajnos, ebből törvény nem lett és az 1904-ben alkotott törvény alapján kiadott rendelet ezen jogaikat már el nem ismeri és a pótlékot részükre meg nem adja. Eddig csak szűkebb körre szoritkozott ez a sérelem, de most e törvényjavaslat folytán ez a sérelem kiterjed az ország ügyészi karának nagy részére, mert ezentúl csak a vezető ügyészek és a csekély számú alügyészek fognak pótlékban részesülni. A VII. és VIII. osztályba sorozott királyi ügyészek ettől elüttetnek, a IX. osztály 3-ik fokozatába sorozott ügyészek pedig nemcsak hogy előnyben nem részesülnek, hanem a javaslatra határozottan ráfizetnek. Leszek bátor ezt bebizonyítani. T. képviselőház ! Ez nagy igazságtalanság ezekkel az emberekkel szemben. A jelenlegi állapot micsoda ? Egy kir. alügyész, aki nyolc esztendőt töltött ezen állásban, kap — amint az igazságügyi bizottság előadója is említette — pótlékkal együtt 3,800 korona fizetést. Már most, ha ez az alügyész előlép és lesz belőle e javaslat szerint ügyész, akkor a fizetése összesen ki fog tenni 3,600 koronát, vagyis a fizetésemelési célzó törvényjavaslat következtében 200 koronával kevesebb fizetést fog kapni, mint kapott eddig. Ez igazán lehetetlen állapot és lehetetlen intézkedés. (Günther Antal igazságügyminiszter közbeszól.) Kérem, majd rátérek arra is. Erős, intenzív munkát végez, t. képviselőház, a királyi ügyész és munkálkodása nem szoritkozhatik meghatározott hivatalos órákra. Ennek ellenében a több munka ellenszolgáltatásaként nyerték annak idején az 1871: XV. törvénycikkben biztosított ama jogukat, hogy pótlékot élvezzenek. És nyerték ezt azért. . . Lázár Zoárd: Mert föláldozták függetlenségüket. Szász József . . . hogy a birói karnak azok a kiváló tagjai akik az ügyészi hivatásra hajlamot éreznek magukban, az ügyészi pályára lépjenek és nyerték azért is — amint Lázár Zoárd t. képviselőtársam az előbb mondotta — mert ennek fejében feláldozták ügyészi függetlenségüket. Szóló kimutatja ezután számokban, hogy micsoda áldozatokkal járna az államra nézve az, ha az ügyészi kar jogos igényei kielégítést nyernének. 14,000 korona volna ez mindössze és ez igazán nevetségesen csekély összeg egy milliárdos költségvetésben. (Ugy van! balfeiől.) Annyi, mint a tengerben egy csepp viz, annyi, mint a vad rengetegben egyetlen egy falevél. Akkor, amidőn nekünk van pénzünk quótafelemelésre, akkor, amidőn nekünk van pénzünk a tiszti fizetések emelésére : akkor nincs nekünk pénzünk arra, hogy az állam saját érdekében dolgozó munkás fiait tisztességesen elláthassa! (Elénk helyeslés a baloldalon.) Mert az a kifogás, hogy ez teher, itt komolyan meg nem állhat. A takarékossági módszer mindig nagyon helyes, különösen akkor, hogyha helyes keretben és helyen alkalmaztatik, de, bocsánatot kérek, ez a takarékoskodási módszer engem mindig a tékozló spórolására emlékeztet, aki, mikor vagyonának nagy részét már elverte, a gyufaszálakon kezdett spórolni. (Derültség.) Mindnyájan tudjuk, t. Ház, hogy nehezebbek a megélhetési viszonyok itt Budapesten és a vidéki városokban is ; annyira nehezek, hogy a szegény tisztviselő, aki fizetéséből él, alig tud sőt talán nem js tud tisztességesen megélni. Igényei folyton növekednek ; ezen igények növekedését mai társadalmi rendszerünk ferdeségeinek egész sorozata követeli; családtagjainak száma szaporodik, csak egy nem szaporodik soha : a fizetése, amint látjuk, ebben az esetben, sőt ez mindinkább kevesbedik. Hogy tudjon így az a tisztviselő tisztességesen megélni ? (Halljuk! Halljuk!) Csoda-e, hogyha ilyen viszonyok között az uzsorás szövetkezetek karmai közé kerül, ahonnan nincs menekvés, amikor aztán családostul csakugyan ugy él, mint ahogy élt valamikor néhai jó Toldi Miklós lova a szemétdombon ? (Derültség.) Az ügyészi kaihoz ugy az államnak, mint az egyes jogkereső polgárnak is nagyon sok fontos érdeke fűződik, ennek a karnak vissza kell adni a teljes szabadságot. (Helyeslés balfeiől.) Vissza kell emelni ezt a kart arra régi a magaslatra, amelyen megboldogult Kozma Sándor idejében állt. (Élénk helyeslés a baloldalon.) A javaslatot, amint mondtam, elfogadom, de bátor vagyok az ügyészi pótlékra vonatkozólag egy határozati javaslatot beadni, amely így szól (Olvassa): «Az 1891. évi XII. t.-c. 28. §-ának második bekezdése és 38. §-ának második bekezdése,— az 1893. évi IV. t.-c. 18. §-ának első és harmadik bekezdése — végül az 1907. évi I. t.-c. 6. §-a és 7. §-ának második bekezdése hatályát veszti.> (Helyeslés és éljenzés.) Bródy Ernő: T. képiselőház ! Mindenekelőtt kijelentem, hogy a Szász József t. barátom által előadottakhoz a magam részéről én is a legmelegebben hozzájárulok. (Helyeslés balfeiől.) Természetesen híve vagyok annak, hogy az ügyészi kar minél inkább függetlenittessék a kormánytól és ha már az ügyészi pót-