A Jog, 1908 (27. évfolyam, 1-39. szám)

1908 / 34. szám - A békebiróság intézménye Angliában. 11. [r.]

136 A JOG és G. S. által írott cikkektől, melyeknek alapján a kir. tábla a vádlottak bűnösségét nem állapította meg, de hiányzott vádlottnál a rosszhiszeműség is és a rágalmazási szándék. A panaszok azonban egyik irányban sem alaposak, mert a kir. tábla G. M. és G. S. vádlottakat nem abból az okból mentette fel a vád alól, mert a vád tárgyává tett sajtóközleményekben a rágalmazás tényálladéka felismerhető nem volna, hanem azért, mert itt más felől nem vizsgálható tényként megállapította azt, hogy a rágalmazó tényállítások nem a főmagánvádlóképpen fellépő M. A. dr., hanem M. és C. külföldi cégre vonatkoztak. Ebből a ténymegállapításból pedig L. S. vádlott nem hivatkozhatik sikerrel arra, hogy a vádlott társai javára szolgáló körülmény az ő javára is fenforog, mert vádlott más lapban, más tartalmú közleményt tevén közzé, a más ügyben szereplő vádlottak felmentése, a vádlott íelmentésére indokul különben nem szolgálhat. Ami pedig a rosszhiszeműség és szándék hiányát illeti, ennek alapja azért nincsen, mert az a körülmény, hogy vádlott bizva a más lapokban megjelenő közlemény valódiságában, tehát jóhiszeműen, abban a tudatban közölte a kérdés alatt1 cikket, hogy annak tartalma való, a cselekmény tényálladékát meg nem szünteti, a rágalmazáshoz pedig különös sértési szándék nem kívántatik meg, csak a rágalmazó tényállításoknak tudatos használata. Olyan körülményt pedig a kir. tábla nem fogadott el valónak, amelyből arra lehetne következtetni, hogy vádlottnál ez a tudatosság hiányzott volna Az alaptalan panaszok tehát a BP. 437. §. 4-ik bekezdése megfelelően minden irányban elutasitandók vöitak. A Btkv. 33. szakaszának 7-ik pontja csak a szolgálati viszonyban álló cselédre alkalmazható, de azokra, kik a cseléddel együtt követték el a lopást, a szigorúbb minősités ki nem terjeszthető (A m. kir. Kúria : (1907 máj. 27. 4,070 sz. a ) Felmentés a Btkv. 79. §-ának 3. pontja alapján, mert vádlott az atyja személye ellen intézett jogtalan és közvetlen megtámadás elhárítására szükségessé vált védelem állapotában ütötte le sértettet. Igaz ugyan, hogy a szükség határát tulhágta akkor, mikor a földön fektében is ütötte, de a megtámadott és súlyosan bántalmazott személyhez való gyermeki viszonynál fogva ter mészetszerüen megzavarodva, a védelem szükségének határát rögtönösen kellőképen nem mérlegelhette. (A m. kir. Kúria: 190^ április 15-én 2,934. sz. a.) Jogesetek a kolozsvári királyi Ítélőtábla gyakorlatából. 1868: LIV. t.-c. 77. §. A kereset és viszonkereset együttes elbírálása kérdéséhez. Az esetben, ha alperes elleniratában viszonkeresetet támaszt arra az esetre, ha felperes keresetének hely adatnék az elsőbiróság felperest keresetével elutasítja, s ennélíogva a viszonkereset elbírálásába nem bocsátkozik s ezen ítélet ellen csak felperes él felebbezéssel, a másodbiróság az esetben, ha alperest marasztalandónak tartja, az elsőbiróságot a felperes kereseti jogának megállapítása mellett az 1881: LIX. t.-c. 42. §-a tekintettel az elsőbiróságot a viszonkereset feletti érdemleges ítélethozatalra kell, hogy utasítsa. (Kúria : 1799/97.) 1881 :LIX. t.-c. 16. §. (1886: XXVI. t.-c 82. §.) 1. Annak a kérdésnek megállapítása és eldöntése, hogy a várost terheli-e a bérlői által illetéktelenül beszedett kapuvám visszafizetése tekintetében a felelősség polgári bíróság hatáskörébe tartozik. 1,663/907. I. Felperes keresetet indított alperes város ellen azon az alapon, hogy a város sorompóin áthozott maláta után 1888. évtől 1893. évig bezárólag terjedő időre 639 K 39 fül. helyett 3442 K 88 fillért, tehát 2805 K 49 fillért tartozatlanul fizetett. Alperes hatásköri kifogást emelt s azt arra alapította, hogy a kapuvám fizetés és annak mérve tekintetében felmerülő vitás kérdések eldöntése, miután a kapuvám közadók természetével bír (1886: XXVI. t.-c. 82. §.), a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik. A hatásköri kiíogás azonban mint harmadfokú elvettetett s alperesnek meghagyatott, hogy perfelvételre a kitűzött határnapra a pertárban jelenjék meg. mert a jelen kereset tárgyát nem a felperes által, a városba bevitt szárított árpa után a város által követelhető kapuvám minősége és mennyisége képezi, amely kérdésben a közigazgatási hatóság már végérvényesen döntött, megállapítván, hogy a vám mennyi vámot volt jogosítva a felperes által a városba bevitt szárított árpa 100 kg. mennyisége után követelni és kimondván azt. Ezen rendelkezésnek alperes város eleget is tett azon időre vonatkozóan, amely idő alatt a város a vámot a saját közegei álta! kezeltette s annak visszafizetését csak arra az időre fogadta meg, amely idő alatt a tulnagy vámszedést a város bérlői gyakorolták, amely időről származik felperes követelése, hogy felperes az illetéktelenül felszedett magasabb dijakat visszakövetelheti. A felek között tehát vita tárgyát az képezi, hogy alperes várost terheli-e anyagi felelősség a bérlőiért. Ezakéidés pedig a magánjog keretébe esvén, a kereset megbirálása a polgári hatóság hatáskörébe tartozik. (Kúria: 5,215/906. P. sz. végzés.) 18(i8: LIV t.-c. 111. és 112. %-hoz. Szám : 3,100/98. Ha a perbevont alperesek érdekei egymással nem azonosak, perbeli álláspontjuk egymással homlokegyenest ellenkező, akkor a perfelvételi határnapon meg nem jelent alperes társra nézve nem az 1868: LIV. t.-c. 112. §-át, hanem a 111. §-át kell alkalmazni. (Kúria 1,857/98.) Kivonat a Budapesti Közlöny-böl. Csődök: A rimaszombati tszéknél Lax Sámuel putnoki kereskedő ellen, bej. szept. 15, fsz. szept. 23, csb. Fodor Zoltán, tg. Székely József dr. — Az aranyosmaróti tszéknél Kohn Henrik újbányái kereskedő ellen, bej. szept. 21, fsz. szept. 30, csb. Moesz Géza, tg. Rischanek Béla dr. — A nyiregyházai tszéknél Horányi Lajos helybeli kereskedő ellen, bej. szept. 21, fsz. okt. ő, csb Szunyogh Béla, tg. Bodnár István dr. - A nagyváradi tszéknél Grósz Dezső berettyóujfalusi lakos ellen, bej. szept. 19, fsz. okt. 3, csb. Szegedy Lajos dr., tg. Bölöny Andor dr. — A nagyváradi tszéknél Goldstein Jakab b.-udvari kereskedő ellen, bej szept. 19, fsz. okt. 3, csb. Szegedi Lajos dr., tg. Feldmann József dr. — A zombori tszéknél Brüder Márk ujverbászi kereskedő ellen, bej. szept. 14, fsz. okt. 6, csb. Murkovythy Lajos dr , tg. Deák Béla dr. — A szolnoki tszéknél Spagatner Zsigmond jászberényi kereskedő ellen, bej. okt. 2, fsz. okt. 19, csb. Kemény Zoltán dr., tg. Oláh István dr. — A debreceni tszéknél Elfenbein és Klein helybeli cég ellen, bej. szept 30, fsz. okt. 12, csb. Álmos Zoltán, tg. Kardos Sámuel dr. — A temesvári tszéknél Klecker János volt józseffalvi kereskedő ellen, bej. szept. 30, fsz. okt. 29, csb. Pavlovics Márk dr , tg. Ivkovics Mláden dr. — A pancsovai tszéknél HofTmann József volt illáncsai lakos hagyatéka ellen, bej. okt. 10, fsz. nov 4, csb Scholmáschy Adolf, tg. Korsós Elemér dr. Pályázatok: A kassai kir. ítélőtáblánál birói áll. szept. I (186) — A szegedi kir. ítélőtáblánál birói áll. szept. 1 (186) — A temes vári ítélőtáblánál birói áll. szept. 1 (186) — A tenkei jbiróságnál albirói áll. szep. 2 (187) — A debreceni közjegyzői kamaránál kir. közjegyzői áll. Karcagon szept. 2 (187) — A verseci jbiróságnál albirói áll. szept. 5 (189i Közjegyzők, ügyvédek, nemkülönben jelöltek gyorsa c jutnak eredményhez a JOG hirdetései utján. A szerkesztésért felelősek : Révai Lajos dr. stiller Mór dr. V., Kálmán-utoU^ V., Rudolf-rakpart 3