A Jog, 1908 (27. évfolyam, 1-39. szám)

1908 / 33. szám - A békebiróság intézménye Angliában. 10. [r.]

132 A JOG tartalma nem forogván politikai tárgyak körül, a sajtótörvény 30. §-ának l. pontjában meghatározott bejelentésre kötelezve nem volt. A panasz alaptalan. A kir. tábla ítéletében helyesen kifejtettek szerint a sajtótörvény 30. §-ának 1. pontjában meghatározott bejelentési kötelezettség a nem politikai lapokra is kiterjed, mert különben a sajtótörvény 33. §-ában kimondott fokozatos feleló'sség az ily lapokkal szemben hatályositható nem volna, a sajtótörvény 36. §-a pedig, mely a felelős személy helyettesítéséről rendelkezik, értelemmel sem bírna, ha az esetleg helyettesítendő személy a hatóságnál bejelentve nem volna. A Btk. 275. §-a alkalmazásának előfeltétele az, hogy a biróság mindkét fél bűnösségét megállapította legyen ; aki az őt ért becsületsértés miatt vádat nem emelt, annak büntetése az ellencselekmény által törlesztettnek nem tekinthető. — A Btk. 275. §ának kivételes intézkedése a büntetés alul való felmentés tárgyában nem azonosítható a törvénynek azon rendelkezéseivel, amelyek bizonyos körülmények közt a büntetséget kizárják. (Kúria 1908. január 29. 668/908. I. B.) A kivándorlásra csábítás az 1903: IV. t.-c. 48. § ának nem tényálladéki eleme Az inkriminált hirdetést a Kúria kivándorlásra vonatkozónak ismerte fel, mert az Amerikába, tapasztalat szerint a kivándorlás rendes helyére, még pedig csak odautazásra szól, levelezőlapon tett kérdezősködésre felvilágosítást kinál, amelyre ily uton többnyire csak a kivándorló alsóbb osztály szorul. A m. kir. Kúria : (1908 április 8. 2,700. sz. a.) A semmisségi panasznak hely adatik, mindkét alsóbiróság Ítélete a BP. 385. §. 1. a) pontjának semmisségi okából megsemmisíttetik s vádlott bűnösnek mondatik ki az 1903 : IV. t.-c. 48. §-ában meghatározott kivándorlási kihágásban. Indokok: Meg van állapítva, hogy a «Telegraful Román» cimü lapnak 1907 július 12-én megjelent «6 nap alatt Amerikába* felírás alatt kiadott hirdetmény kivándorlók szállítására belügyminiszteri engedélylyel nem biró vállalattól származik és hogy azt vádlott tette közzé. A hirdetményt a kir. Kúria kivándorlásra vonatkozónak ismerte fel, mert az Amerikába, tapasztalat szerint kivándorlás rendes helyére, mely pedig csak odautazásra szól, levelezőlapon tett kérdezősködésre felvilágosítást kinál, amelyre ily uton többnyire csak a kivándorló alsóbb osztály szorul. Az ily tartalmú közleményre nézve a kir. Kúria ismételve megállapította, hogy kivándorlásra vonatkozik. Az a körülmény, hogy a hirdetés nem foglal magában csábítást, figyelembe nem jöhet, mert a csábítás az 1903: IV. t.-c. 48. £-ának nem tényálladéki eleme, az pedig, hogy gyorsabb járatú hajók ajánltatnak, nem zárja ki, hogy a közlemény a kivándorlóknak szól, mert köztudomás szerint az ily hajókon is vannak olcsóbb helyek. Minthogy ezek Szerint a bevádolt tett a többször idézett törvényben meghatározott büncselekméng ismérveit foglalja magában, az alsóbiróságok tévedtek, midőn abban büntetendő cselekmény tényálladékát nem találták, ami a BP. 385. §. 1. a) pontjának semmisségi esete. Jogesetek a kolozsvári királyi Ítélőtábla gyakorlatából. A rozsvételügylettel kapcsolatban kötött zsákkölcsönbó'l származó követelés viszonkereset alakjában a vételügyletböl származó perben érvényesíthető. 2. Kolozsvári kir. törvényszék : Alperes viszonkeresetével el-, illetve külön perutra utasittatik, mert a B. Dávidtól kölcsönzött zsákok értéke iránti viszonkereseti követelése a kereseti követelés jogalapjával nem azonos jogalapból származik. (Kir. Ítélőtábla: 10,794/903.) A viszonkereset a zsákok értéke fejében követelt 56 korona iránt külön perre utasithatónak nem találtatik és a kir. tszék további eljárásra utasittatik. Indokok: A viszontkereset 3. pontjában alperes 56 koronát azon az alapon követel, hogy felperes 1900. május első felében az alperes utasítására és számlájára B. Dávidtól 140 drb zsákot átvett, de azokat nem adta vissza. Alperesnek ez a követelése a közte és a felperes közt létesített rozs-vételügyletből eredvén, az 1881 : LIX. t.-c. 8. §. értelmében a jelen perben viszonkeresettel érvényesíthető s ez okból a kir. törvényszék érdemben való határozatra utasítandó volt. (2,850/1904.) Kúria helyben hagyta 1,622/904. 166/1898. I. Közösség megszüntetése iránti perben érvényesített visz nokereset elbírálása. 2. Közösség megszüntetése iránti perben alperes viszonkeresetét abból származtatván, hogy a közös házastelek vételárához és javítási költségeihez nagyobb összeggel járult, mint felperes és ebből kifolyólag a befolyandó vételárbói őtet nagyobb összeg illeti meg, a viszonkereset oly kihatással van a vételár felosztásának módozataira, hogy az a feletti határozathozatal külön perre nem utasítható, hanem a keresettel egyszerre bírálandó el. (Kúria: 437/1897.) 1,565/1896. I. 4. Tekintettel arra, hogy örökösödési perben, minden az örökösödésre vonatkozóan per tárgyává tett kérdés eldöntendő s a hagyatéki terhek is megállapitandók, — a kifogásilag érvényesített beszámítás kérdésében viszonkereset nélkül is érdemleges Ítélet hozandó. (Kúria 2,270/1896.) 3,427/1897. I. 5. Alperes által rendes időben és helyen érvényesitett viszontkeresetre vonatkozóan az elsőbirósági ítélet rendelkezést nem tartalmazván, a felebbviteli biróság határozatában foglalt ama kijelentés, hogy alperes viszontkeresetével elutasítottnak tekintetik s e tekintetben felebbezés hiányában az itélet érintetlenül marad, - - nem foghat helyet. (Kúria 3621/1897.) Kivonat a Budapesti Közlöny-böl. Csődök: A lőcsei tszéknél Michlcsek József késmárki kereskedő ellen, bej. szept. 9, fsz. szept. 24, csb. Putz Mátyás, tg. Mattyasovszky József. — A veszprémi tszéknél Gyökeres János helybeli lakos ellen, bej. szept. 12, fsz. szept. 29, csb. Misley Sándor dr., tg. Spitzer Mór dr. — A nagyváradi tszéknél Friss és Grósz helybeli bej. cég ellen, csb. Szegedy Lajos dr., tg. Zigre Miklós. — A szolnoki tszékhél Ceizler Fülöp jászdósai kereskedő ellen, bej. szept. 18. fsz. okt. 9. csb. Kemény Zoltán dr., tg. Brünauer Jenő dr. — A kolozsvári tszéknél Kubacsek Rozália bánffihunyadi kereskedő ellen, bej. szept. 2(>, fsz. okt. 15, csb. Ternoszky Béla dr., tg. Bod László dr. — Az erzsébetvárosi tszéknél Hary Dániel kereskedő ellen, bej. szept. 30, fsz. okt. 26, csb. Graeser Dániel, tg. Száva András dr. Pályázatok: A debreczeni közjegyzői kamaránál a karcagi kir. közjegyzői áll. aug. 27. (183) Vidéki ügyvédi iroda járásbirósági székhelyen, évi 8—10,000 kor. jövedelemmel, betegség folytán eladó. Ajánlatok dr. Mészöly Jenő budapesti ügyvédhez, Bálvány utca 21. intézendők. Teljes, önálló gyakorlattal biró dr. juris ügyvédjelölt ügyvédi iroda vezetésére ajánlkozik. Cime a kiadóhivatalban. Vidéki önálló gyakorlatú ügyvédjelölt ez év október elsejére állását változtatni óhajtja ; keres nagyobb forgalmú vidéken gyakorló izraelita principálist, kinek családjába később esetleg benősülhetne. Csakis magyar vagy német vidékre aspirál. — Megkeresés ezen lap kiadóhivatalába intézendő ((Ügyvédjelölt.) jelzéssel. A szerkesztésért felelősek: Révai Lajos dr. Stiller Mór dr. V., Kálmán-utca 16. PALLAt RAaZvéNYTAMAtiO NYOMÓIM BUOAFMTfN V., Rudolf-rakpart 3.