A Jog, 1908 (27. évfolyam, 1-39. szám)

1908 / 33. szám - A békebiróság intézménye Angliában. 10. [r.]

JOGESETEK TARA FELSŐBIRÓSÁGI HATÁROZATOK ÉS DÖNTVÉNYEK Melléklet a Jog 33. számához Budapest, 1908. augusztus 1G. Köztörvényi ügyekben. A hitelező a törlési engedélyt s a nyugtát a követelésére vonatkozó egyéb okiratokkal együtt a követelésért felelős több adóstárs, illetőleg kezes közül annak tartozik kiadni, aki a fize­tést teljesítette, sőt azokat a nem-fizető kezestársnak a fizetést teljesitő kötelezett fél felhatalmazása, vagy külön kikötése nél­kül annál kevésbbé adhatja ki, mivel ezáltal a fizetést teljesí­tett kezest mindama jogától, mely őt a fizetése folytán a nem­fizető kezestársával szemben esetleg megilleti, megfoszthatná. A szabadkai kir. törvényszék: Alperest annak tűrésére kötelezi, hogy a szeghegyi 1^818. sz. betétben felvett 98. és 99. hrsz. ingatlanra 6,837/tk. 1904. és 1,731/tk. 1905. sz. végzésekkel 7,850 kor. 1 fillér erejéig bekebelezett zálogjogok jelen itélet alapján, ennek jogerőre emelkedése után közvetlenül az illetékes telekkönyvi hatóságnál benyújtandók érvény utján kitörültessenek. Indokok: Felperesek keresete a szeghegyi 1,818. betétben felvett ingatlanokra alperes javára C. 4. és 7. sorsz. a. 7,850 kor. 1 fillér erejéig bekebelezett zálogjog törlésére irányul azon a jog­címen, hogy a zálogjog alapját képező követelés már 1905. okt. hó 1-én kifiezetetett és alperes felszólítás dacára sem volt haj­landó törlési nyugtát adni. Alperes L. Al.-et, mint aki a kereseti zálogjog alapját ké­pező' követelést kifizette és akinek a törlési nyugtát még a kere­set beadása elö'tt kiszolgáltatta, perbehivta és nevezett perbe­hivott alperes védelmét elvállalta. Alperes és perbehivott vitatták azt, hogy miután a perbe­hivott fizette ki a kérdéses követelést, a törlési nyugtát alperes helyesen szolgáltatta ki az ő részére és pedig a kereset beadása előtt, felperes pedig a zálogjog törlését nem jogosult követelni. Nem a vitás felek között, hogy a kérdéses zálogjog a fel­peresek telekkönyvi tulajdonát képező kereseti ingatlanokról mindezideig törölve nincs és hogy az ezen zálogjog alapját képező követelés még a kereset beadása előtt már kifizettetett. Ezek szerint tehát a kereseti zálogjog alapját képező köve­telés kifizettetvén, az mint ilyen megszűnt létezni és vele együtt a biztositására szolgáló kereseti zálogjogok is. Felperesek mint a jelzálogul szolgáló kereseti ingatlanok telekkönyvi tulajdonosai tehát jogosultak a kereseti, mint megszűnt zálogjog törlését szorgalmazni és alperes nem volt jogosítva a törlési engedély kiadását felpereseknek megtagadni. Igaz ugyan, hogy a 3 — 10. alatti postai utalványszelvények­kel, valamint R. L. és Sz. J. tanuk vallomásával bizonyítva van, hogy a kereseti zálogjog alapját képező követelést perbehivott L. M. fizette ki alperesnek és még a kereset beadása eiőtt a törlési engedélyt és nyugtát alperes perbeli vádlottnak ki is adta, azonban ezen ténykörülmény alperesnek felperesekkel szembeni törlési kötelezettségén mit sem változtat, mert a kere­seti zálogjog alperes előadása, de meg a becsatolt telekkönyvi kivonat tanúsága szerint is perbehivottra engedményezve nem lett, enélkül pedig a fizetés tényével a zálogjog is megszűnvén, felperesek jogosultak a törlést kérelmezni, tekintet nélkül arra, hogy a perbehivott és nem felperesek fizették ki a követelést, mert a perbehivott és felperesek egymásközti ügyét képezheti csak, alperesre azonban egyáltalán nem tartozik. Minthogy tehát a fentiek szerint felperesek a kereseti zálogjogok törlését jogosultak kérelmezni, alperes pedig ezt tűrni tartozik és nem volt jogositva annak idején a törlési en­gedély kiadását megtagadni, ennél fogva felperesek keresetének, tekintet nélkül arra, hogy a kereseti ingatlan perbehivott, vagy felperesek tényleges tulajdonát képezi, mert nem ezen per keretébe tartozik, de meg ezenkívül ez a fentiek szerint telje­sen közömbös, az itélet rendelkező része értelmében helyt adni kellett. A szegedi kir. Ítélőtábla: Az elsőbiróság ítéletét megvál­toztatja és felpereseket keresetükkel elutasítja. Indokok: Az elsőbiróság ítéletét megváltoztatta, s felpere­seket keresetükkel elutasította azért, mert felperesek sem maguk állítják, hogy az általuk özv. Sch. L.-ért vállalt l kezesség folytán a szeghegyi 1,818. sz. tkvi. betétben felvett ingatlanukra bekebelezett zálogjog alapját tevő 7,850 kor. 1 fillér tartozást alperesnek kifizették, vagy hogy a fizetés telje­sítéséhez szükséges pénzt K. M.-nek átadták volna, ellenben a viszonválaszhoz 3—11 a. csatolt utalványszelvények és értesítések, úgyszintén E. L. és Sz. J. tanuk vallomásaival bizonyítva van a perbeTivott L. N. elismerésével is támogatott az az alperesi állítás, hogy az alperesnek a felperesekkel szemben fennálló követelését a felperesekért vállalt kezesség folytán L. M. fizette ki s hogy nevezettnek az alperes a törlési engedélyt és nyug­tát a követelése teljes törlesztése után 1905. évi október hó 2ö-án kiadta. L. M. pedig, mint a felperesek kezese kötelezett fél lévén, neki a törlési engedélyt és a nyugtát az alperes köteles is volt kiadni, mert a hitelező a törlési engedélyt és a nyugtát a köve­telésére vonatkozó egyéb okiratokkal együtt a követeléseért fele­lős töbh adóstárs, illetőleg kezes közül annak tartozik kiadni, aki a fizetést teljesítette, sot azokat a nem fizető kezestársnak a fizetési teljesitő kötelezett fél felhatalmazása vagy külön kikötés nélkül annál kevésbbé adhatja ki, mivel ezáltal a fizetést teljesí­tett kezest mindama jogától, mely őt a fizetése folytán a nem fizető kezestársával szemben esetleg megilleti, megfoszthatná. A jelen perben tehát közömbös az, hogy a jelzálogilag biz­tosított követelését az alperes L. M.-ra külön okirattal engedmé­nyezte, vagy sem, továbbá közömbös a felperesek és az L. M. közti viszony és az is, hogy nevezett az alperesi követelést minő pénzből fizette ki; mert felperesek csak abban az esetben köve­telhetnék közvetlenül az alperestől a keresetbe vett törlési enge­dély kiadását, ha igazolták volna, hogy ehhez szerződésileg ki­kötött joguk van, vagy ha a fizetést ők teljesítették és igy a zálogjog alapját tevő kötelezettségük megszűnt. Azonban felperesek maguk sem állítják, hogy ők a kötele­zettségük terhe alól a fizetésük ténye következtében avagy más módon megszabadultak, az a körülmény pedig, hogy az alperes követelését L. M. kiegyenlítette, egymagában véve a felperesek kötelezettségét, valamint az ennek bizonyítására szolgáló zálog jogot meg nem szünteti s annál kevésbbé ad a felperesnek jogot arra, hogy ők a kezesük fizetése folytán a hitelező alperestől a törlési engedély kiadását egyedül a fizetés alapján közvetlenül követelhessék ; jelen esetben pedig már csak azért sem, mert az alperes a törlési engedélyt és nyugtát a neki fizető kezesnek kiadta ; a hitelező pedig, amennyiben ezt egy izben annak, aki fizetése folytán azt valamely külön kikötés hiányában követelni jogosított, kiadta, harmadik a fizetés tényével, vagy egyébként jogot nem szerzett személy által ujabbi kiadásra nem kénysze­ríthető: igy tehát kétségtelen, hogy az alperessel szemben tá­masztott jogos alappal nem bir. A m. kir. Kúria : A másodbiróság Ítéletét indokainál fogva helybenhagyja Az engedményes - más kikötés hiányában — felelős az engedményezés előtt felmerült érvényesítési költségekért akkor, ha azok oly perben merültek fel, amelybe az engedményes az engedményező jogutódaként lépett be és amely pernek folyamatba létéről tudott. A budapesti kir. törvényszék: Alperes köteles felperesnek a leszállított 327 K. tőkét ésj áruiékait kifizetni. Indokok: A leszállítás folytán csakis az A) a. költségjegyzék 1. tétele képezi elbírálás tárgyát, vagyis az a kérdés, hogy az

Next

/
Oldalképek
Tartalom