A Jog, 1908 (27. évfolyam, 1-39. szám)

1908 / 33. szám - A gyilkosság és emberölés. 9. [r.]

242 A JOG közvetett s azért a változás alig észlelhető lesz, sokat fognak azonban szenvedni a személyes hitelezések terén. De az összes hitelezők közül talán a legérzékenyebben fogja sújtani a novella magát az államkincstárt, még pedig azért, mert az adók és illetékek behajtásánál is az uj mentességek teljes mértékben respektálandók lesznek, ami sok-sok milliónak a behajthatatlanságát fogja maga után vonni. Ezekből már most természetes következménykép csaknem biztosan megállapíthatjuk az adósok, vagy jobban mondva a hitelre szorulók jövő helyzetének az alakulását is. A hivatalnokok közül pld. ezentúl csak a magasabb állásuk fognak élvezni személyes hitelt, mert a kisebb hivatalnok fizetése az összeg csekély voltánál fogva végrehaitás-mentes lévén, hiányozni fog a személyes hitelezésnek az alapja. Lényeges változás fog beállani a földmivelö osztályra nézve, mert a vidéki pénzintézetek, a földmivelőnek ezentúl rendszerint csak jelzálogi hitelt fognak nyújtani s igy a földmivelő osztálynak személyes hitele csaknem teljesen meg fog szűnni. Szánalmas lesz különösen a kisiparosoknak a jövő helyzete, mert azoknak a hitelképességét a novella teljesen tönkre fogja tenni. Ezekből látható, hogy a novella tulajdonképen azoknak jog ártani legtöbbet, akiknek az érdekében meghozatott. Mert, amint fentebb már hangsúlyoztuk, arra nagyon kevés kilátásunk van, hogy az évek folyamán a felkavart hitelezési viszonyok kiegyenlítődjenek s a megzavart egyensúly helyreállításával a helyzet egészséges alapon konszolidálódjék. Mindezeket figyelembe véve és tekintettel különösen a novella átmeneti intézkedéseire, a közel jövőre nézve teendőinket a következőkben véljük összefoglalni. Mindenekelőtt megjegyezni kívánjuk, hogy az átmeneti szabályok különbséget tesznek a novella kihirdetése előtt lejárt és le nem járt követelések között. A kihirdetésig le nem járt követelések kivétel nélkül és feltétlenül az uj törvény hatálya alá esnek, vagyis a novellának a le nem járt követelésekre nézve visszaható ereje van; amit racionális módon indokolni azért nem lehet, mert ezek a követelések a mostani törvény hatálya alatt keletkezvén, olyan szerzett jogokat képeznek, amelyek szerzésénél a mostani törvény nyújtotta kielégítési alap tartatott szem előtt. De a novellának visszaható ereje tulajdonképen még a kihirdetésig lejárt követeléseket is érinti annyiban, amennyiben ezen követelések számára a mostani törvény nyújtotta kielégítési alapot csakis bizonyos szigor// feltételek betartása esetén biztosítja. Főíeltétel az, hogy a kielégítési végrehajtási kérvény a kihirdetéstől számított egy éven beli/l beadassék. Azután pedig további teltételekül szabja : 1. hogy a végrehajtás alapjául szolgáló közokirat a kihirdetés előtt keletkezett legyen; 2. hogy a hitelező a kihirdetéstől számított 30 nap alatt a végrehajtást jogosultan kérje, vagy pedig ugyanazon idő alatt az illetékes járásbíróságnál bejelentse, hogy ilyen lejárt és közelebbről megjelölt követelése van, s aztán legkésőbb a kihirdetéstől számított egy év alatt beterjesztett végrehajtási kérvényében igazolja azt, hogy követelése a kihirdetés élőt* járt le és hogy a fent emiitett bejelentést kellő időben megtette. Akinek tehát ilyen lejárt és biztosításra szoruló követelése van, annak első és főfeladata leend a törvény által megszabott 30 nap alatt vagy a végrehajtást kérni, vagy pedig az illetékes járásbíróságnál bejelenteni, hogy ilyefi lejárt követelése van. Ezen utóbbi bejelentés esetében pedig a hitelezőnek további feladatát fogja képezni a kihirdetéstől számított egy éven belül a kielégítési végrehajtási kérvényt beadni s ezen kérvényében azt is igazolni ^ hogy követelése a kihirdetés előtt járt let és hogy a fent említett bejelentést kellő időben, vagyis a kihirdetéstől számit ott 30 nap alatt megtette. A hitelezők közül különösen a vidéki pénzintézetek legsürgősebb teendője most abban fog állani, hogy a novella által veszélyeztetett személyes hitelű követeléseiket, különösen pedig a földmivelők elleni követeléseiket jelzálogjogi bekebelezés utján biztosítsák. Hiszen az előadottak után úgyis magától értetődik, hogy vidéki pénzintézeteink ezentúl a földmivelőnek rendszerint csak jelzálogi fedezet mellett fognak hitelt nyújtani. így kontempláljuk a végrehajtási novella elleni védekezést a hitelezők táborában. Ami pedig a hitelre szoruló szegény adósokat illeti, azoknak nagyon bajos most jó tanácsokat osztogatni. Bizzuk azt a gyakorlati életre, amely remélhetőleg már egy pár év múlva döntő Ítéletet fog mondani a végrehajtási novella tárgyában. Felemlitendőnek tartjuk még, hogy a novella kormányunknak felhatalmazást ad arra, hogy a közigazgatási végrehajtásra vonatkozó eljárást, valamint a közpénztárnál fizetendő követelések önkéntes elzálogosítása körüli eljárást is rendeleti uton szabályozza. Reméljük, hogy ezen kilátásba helyezett kormányrendeletek nem fognak sokáig késni és fenntartjuk magunknak azokat annak idején igazságos bírálat tárgyává tenni. Végül pedig különösen kiemelni óhajtjuk a végrehajtási novellának azt a felette fontos uj rendelkezését, amely szerint minden olyan esetben, amikor az árverési hirdetmény a vidéken valamely helyi lapban közzéteendő, ezen közzétételre a bíróság mindig és kizárólag csak magyar nyelvű hírlapot köteles kijelölni. Ez kétségkívül a novellának egyik legüdvösebb rendelkezését képezi, mert először is ez teljesen megfelel a magyar állameszme követelményeinek, azután pedig ezzel a rendelkezéssel több helyen az ez iránybani jogbizonytalanság s az ebből eredő sok egyenetlenség és kellemetlenség véglegesen meg fog szűnni. (Vége.) V A gyilkosság és emberölés. Irta THÓT LÁSZLÓ dr., budapesti kir. Ítélőtáblai tanácsjegyző. (Folytatás.*) 7. A görög btk. a következő eseteit emliti az ölési deliktumoknak : a gyilkosságot (<pövo;), mérgezést ((pxpy.xxela), emberölést (ávaipsaig), gyermekülést (7ratoo>tTovla), az idétlen szülött megölését (TspaxoaTovla) és a gondatlan emberölést (xvö-pü)wox.xovÍ3c A gyilkosság alapkritériuma az előre meggondolásból (etú7i;po|/.s'XsTy)$) vagy megfontolással (éffjcé^uavoís) való emberölés. A mérgezésnél kiemeli a törvény a kutak, vízvezetékek, élelmiszerek szándékos megmérgezését, amelyet akkor is halállal büntet, ha az «senkiben sem tett kárt.» A szándékos emberölést fölizgatott kedélyállapotban (y.~coy.a)ixw; (3pa<7{jt.öv yr/wr,; ópuffe) lehet végrehajtani. Gyermekölést az anya követhet el, törvénytelen születésű gyermekén, a szülés után következő 24 órán belül. Az ölésnek a szülés előtt történt elhatározása: súlyosító körülmény. Aki valamely újszülöttet azért, mert annak emberi alakja nincs, megöl : hat hétig terjedhető fogházzal büntetendő. A gondatlan emberölés hanyagságból (e; i(xeXs(a?), vigyázatlanságból (E; árcpoffs&a;), meggondolatlanságból (s; &wei<J*e<|Aas)« ügyetlenségből (s; áve7UT7)$eiöxv)xos), vagy valamely tudományban, művészetben, mesterségben, vagy foglalkozásban való járatlanságból követhető el. 8. Az osztrák btk. az ölési deliktumoknak két főesetét veszi föl: a gyikosságot (Mord) és az emberölést (Todtschlag). Gyilkosságot az követ el, aki egy ember ellen, ölési szándékból oly módon cselekszik, hogy abból annak, vagy más ember-